Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
357 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. n mennyiben ez a természetes rend keretében mozog és a földi javak által eszközölhető ; neki első sorban a nyugalom és béke, különösen a belbéke fentartására kell törekedni, mert ez sokkal becsesebb, mint ha mentek vagyunk a külső háborúk veszedelmeitől. ') A keresztény vallás és a dogmáin alapuló erkölcstan már a társadalom tökéletesítéséhez tartoznak.1 2) Ha tehát az állam az emlitett okok miatt nem segit- hetné az egyházat, a nélkül, hogy hűtlen ne legyen saját hivatásához, akkor természetesen magára hagyhatja az egyházat és köteles igy tenni. Sz. Tamás nagyon szépen fejti és világitja meg a dolgot. 0 szabatosan megkülönbözteti azt, a mi a polgári társadalom lényegéhez, és azt, a mi annak tökélyéhez tartozik ; szerinte az államnak kétféle kötelessége van, első sorban a béke és nyugalom fenntartásáról kell gondoskodnia, másodsorban, ha teheti és a mennyiben teheti, tartozik : a) azon erények gyakorlását sürgetni, melyek bár nem föltétlenül szükségesek az állam fenmaradására, de nagyon tökéletesítik a társadalmat, — b) azon büpöket és vétségeket megtiltani, melyek bár nem irányulnak a társadalom alapjának felforgatására, mindazonáltal megnehezítik a rend fen- tartását. Ezen erények a keresztény erények, és ezen bűnök a keresztény erényekkel ellenkező bűnök. Az angyali tudor Summájában (qu. XCYI. 1-a 2-ae) azon kérdést veti fel : „Köteles-e az emberi (polgári) törvényhozó minden erény gyakorlását megparancsolni és minden bűnt megtiltani s megbüntetni?“ (art. 2 et 3). — Erre, miután az erényeket és ennek megfelelőleg a bűnöket is három osztályba sorozza, igy felel : a) vannak erények, úgymond, melyek lényegesek a társadalomra nézve, s melyeknek gyakorlása nélkül a rend fenn nem állhat és a társadalom rendeltetését, mely nem más, mint tagjainak földi jóléte, el nem érheti. 1) Suarez, de leg-ibus, lib. III. cap. XI. n. 7. ; Sylvius in 1-am 2-ae •Q. XCV. art. 4 fentebb 59 1. 2) Lásd fent a 119. és 129. 11.
