Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
356 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. lósitani ; a mi magában véve és az elvont rendben a legtökéletesebb, a valóságban és concret rendben nem mindig a legjobb : ma valamely nemzet számára bizonyos alkotmány a lehető legjobb, mely már holnap és más nemzetnél a társadalomra és vallásra egyformán káros lesz. Minden politikai alkotmány legelső feltétele, hogy az a gyakorlatban kivihető legyen és megfeleljen a hely, az idő, a személyek, a társadalom szükségleteinek és a nemzeti hagyományoknak. Következőleg a kath. kormány, ha : a) a politikai rend szükségletei és b) még inkább, ha a vallás szükségletei ki- vánják az államnak az egyháztól való elválasztását, kimondhatja áz elválasztást. Ezen állitás támogatására háromféle bizonyitékokat hozunk fel : először a két hatalom természetéből és működéséből, másodszor az egyház okmányaiból és végre a hittudósok tanításából. A két hatalom természetéből merített bizonyitékok. Ha a szavaknak visszaadjuk a magok valódi értelmét, akkor belátjuk, miszerint az államnak „az egyháztól való elválasztása“ nem azt jelenti, hogy most már az állam kénye-kedve szerint csonkíthatja, bitorolhatja az egyház függetlenségét és jogait, vagy hogy ezentúl éppenséggel nem törődik vele. Mert ez a kifejezés a maga mivoltában sem többet sem kevesebbet nem jelent, mint hogy : a) az állam nem kényszeríti törvény utján vagy erőszakkal polgárait a keresztény élet kötelmeinek teljesítésére és nem támogatja többé külső eszközökkel is a természetfeletti erkölcsi rendben gyökerező erényeket; b) ezen kötelmek elhanyagolását és ezen erényekkel ellenkező vétkeket nem bünteti meg. Ámde nem kell sokat bajlódni annak bizonyításával, hogy vannak oly esetek, midőn a katholikus fejedelem e tekintetben közbe nem vetheti saját hatalma súlyát az egyház érdekében ; és a közreműködés kötelessége alól törvényes módon vonja ki magát, a nélkül, hogy a katholikus tan egyetlen egy elvét is megsértené. Mert a világegyetem általános törvénye szerint minden lény, — társulatok mint magánosok — első sorban az ő saját rendeltetését köteles betölteni. A világi hatalom első és lényeges feladata a társadalom jóléte és boldogsága,.
