Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
351 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. jogokat élvezik és minden méltóságra és hivatalra egyformán alkalmasak.“ E czikkelyekhez még mások is járultak, melyek a vallást, a papságot és az oktatásügyet az államnak szolgáltatták ki, ilyenek; a 145., 193., 196., 226. és a pótczikk. Gent, Namur és Tournay püspökei ép úgy mint a mechlini és lüttichi általános helynökök jul. 28-án együttes tiltakozást intéztek a németalföldi királyhoz ezen alkotmány ellen, és feltüntették alapos aggodalmaikat, melyekkel őket a jövő eltölté. Saját egyházmegyéikben pedig pásztori körleveleket bocsátottak közre, melyekben a törvényjavaslat elvetését a rendek kötelességévé tették. A gyűlés a javaslatot 796 szavazattal 527 ellen el is vetette. A király azonban, támaszkodva az ország északi tartományai egyhangú elfogadására, mindezzel nem törődött, hanem auguszt. 24. szentesitette és kihirdette az uj alkotmányt, és szept, 25-ét tűzte ki, mint a midőn ő és a két kamara tagjai meg fognak rá esküdni. Ámde VII. Pius nagy közbenjárások után csak úgy engedte meg az esküt, ha a következő nyilatkozat is hozzá- csatoltatik: „Ünnepélyesen kijelentem és hit alatt erősitem, hogy ezen eskü által semmi olyasra nem akarom magam kötelezni, a mi a római katholikus és apostoli anyaszentegyház hitével és törvényeivel ellenkezik ; hogy semmi olyast nem fogok tenni, ami ezekkel ellenkezik, sőt azokat minden alkalommal és minden lehető eszközzel védelmezni fogom, és hogy én, midőn megesküszöm arra, hogy az államban levő vallásfelekezeteket védeni fogom, e védelmet csupán csak polgári védelemre értem, a nélkül, hogy akár közvetve, akár közvetlenül helyeselném az ő hii elveiket, melyeket a katholikus vallás elvet.* A pápa e megszorítása bizonyítja a fentebb x) tett megkülönböztetés jogosságát és helyes voltát. Másrészt a katholikus egyháznak az állam részéről szenvedett folytonos sérelmei és azon körülmény, hogy a hollandi kormány a katholikui) 338. 1.