Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

352

sok jogait és szabadságát egészen elrabolta, eléggé tanúsítják, mit várhatunk a vallásokat egyenjoguvá tevő államtól, különösen akkor, ha akatholikus fejedelem áll az ügyek élén. *)

3. §.

Az egyháztól elvált állam.

Az államnak az egyháztól való elválasztása alatt rendesen két dolgot értünk ; az egyik az állam közönyössége a vallás iránt, a másik a lelkiismeret- és vallásszabadság, mely minden alattvalóra kiterjed. Lássuk, liogy mit szól e két pontra a katholikus tan.

Első pont.

A világi hatalom közönyössége a vallás iránt.

I. Megkülönböztetés. — Alakulhat-e állam vallás nélkül, még pedig oly formán, hogy a kormány semmit sem törődik a vallással ?

Vizsgáljuk meg, mit jelenthetnek e szavak: vallás nélkül szervezett állam?

Ezek azt jelenthetik, hogy az illető állam törvényei minden tekintetben istentelenek (atheus) ;

vagy, hogy az állam a vallási és bölcseleti értelemben vett naturalismust fogadja el alapelvül ;

vagy végre, hogy az illető államnak, mint ilyennek nincsen vallása, és a mérsékelt Liberalismus elvei szerint egyedül a természettörvény álláspontjára helyezkedik; a törvényhozás nem ismer semmiféle tételes vallást, ámbár a magánembereknek és családoknak teljesen szabadságukban van bármelyet is követni.1 2)

1) Recueil des lettres pastorales de l’archevêché de Malines, 347., 353. és 400. 1. — Revue Catholique 1869. febr. ès az 1872-iki évf. júliusi, augusztusi és októberi számai.

2) Valamennyi kifejezés meghatározását lásd fent 99. s köv. 1.