Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

348

eszméje iránt. E kormányforma elveinek uralma alatt az állam sokszor kénytelen oly állást elfoglalni az egyházi hatalommal szemben, mely homlokegyenest ellenkezik azon állásponttal, melyre jog szerint helyezkednie kellene ; ily kormányforma mellett annyi alkalma van az államnak az egyházi ügyekbe beavatkozni, az egyház oly ritkán fejtheti ki szabadságát teljesen, hogy vakmerőség nélkül állíthatjuk, miszerint az egyház sokkal többre becsüli a felekezet nélküli kormány- rendszert, mint az egyenjogú államot.

Az egyenjogú kormány bizonyára a gyakorlatban méltányosnak, conservativnak és atyainak mutatkozhatik, mig a felekezet nélküli hatalom zsarnokivá válhatik és üldözőként léphet fel ; mi azonban e helyen csupáa a két különböző kormányrendszer alapelvét veszszük szemügyre. A felekezet nélküli állam azáltal, hogy minden positiv vallás körén kiviil foglal állást, mintegy kötelezi magát arra, hogy minden felekezetnek teljes szabadságot ad és a vallási vélemények terén semminemű kényszerhez nem nyúl. Az egyenjogú állam azonban a törvényesen bevett vallásfelekezetek frigytársának és védőjének tekinti magát, s e czimen oly jogokat tulajdonit magának, melyek szüntelen fenyegetik a felekezetek szabadságát. Eleinte az egyenjogúságon alapuló kormányrend- szert csak politikai eszköznek tekintették ; forrása pedig a terület birtoklásából folyó korlátlan felségjog, és egyik lényeges feltétele az uralkodónak a reformálási joggal való felruházása. S még ma is meglátszik rajta, hogy honnét származott. Például nem lehet tagadni, hogy a porosz törvény- hozás a szó legszorosabb értelmében vett területi rendszer elvéből indiú ki, s hogy itt a katholikus egyház hasonló szempont alá esik, mint a protestáns egyház és szintúgy alá van vetve az államnak. Az 1850. jan. 21-ki alkotmány, a nélkül, hogy a két hatalom elválasztásának elvét kikiáltotta volna, a vallásra sokkal kedvezőbb volt ; e szerint ugyanis az evangélikus és a római katholikus egyház ép úgy, mint bármely más vallási testület saját ügyeit teljesen függetlenül rendezi és intézi; meghagyatnak nekik saját vallási, oktatási, jótékonysági intézeteik, alapítványaik és alapjaik ; a vallás-