Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 349 felekezetek az egyházi javadalmakra és tisztségekre való kije­lölés és kinevezés jogát függetlenül gyakorolhatják, kivéve, ha esetleg az állam bir kegyúri joggal valamely javadalom felett, (15. és 18. t.-czikk.) Csakhogy az uj császárság és ki­rályság a ré,gi Poroszország absolutistikus eljárását követi és a területi rendszer egész valójában újra életre kelt. Ezen állás­pontra helyezkedett 1873-ban mind a két kamara, midőn szőnyegre került az 1850-iki alkotmány módosítása. Meg­hagyták ugyan a 15. és 18-ik czikket, mindazonáltal a követ­kező fontos toldalékot csatolták hozzájok : ,Az egyházak alá vannak vetve az államnak, s az egyházak felett való fel­ügyelet, mely törvény által fog szabályoztatni, az államot illeti meg.“ „Törvényhozás utján határoztatnak meg az állam­nak a papok kiképeztetésére, kinevezésére és letételére vonat­kozó jogai is“, — „ugyanaz határozza meg az egyházi fenyitö hatalom határait.“ — Ama veszélyek, melyek e rendelkezések folytán az egyházat fenyegették, nem sokára megvalósultak; azóta már 8 vallásügyi törvény látott napvilágot, melyek arra irányultak, hogy az egyház isteni hatalmának egész működési körét alávessék az államhatalomnak. Ámbár a területi rendszer elvét a katholikus tan hatá­rozottan elveti, mindazonáltal az nagy szerepet játszik az egyházzal közösségben lévő fejedelmek kormányzásában is. Az egyház és állam közötti viszony minden egyenjogú állam­ban azon jelleget viseli magán, mely világosan mutatja, hogy az állam korlátlan uralomra vágyik a vallásfelekezetekkel szemben ; hozzájárul még azon körülmény is, hogy az egyen­jogú s az állam által elismert és védett felekezetek között vajmi ritka az igazi, kölcsönös türelem ; természetszerű ver­sengésük sokszor nyilt harczban tör ki, melyet aztán a poli­tikai pártok hűségesen kizsákmányolnak. Ennek folytán a világi hatalom ellenséges állást kénytelen elfoglalni a fele­kezetekkel szemben s az ellenségeskedésnek rendesen a vallás- és lelkiismeretszabadság adja meg az árát. Példa erre a németalföldi királyság. 1814-ben, midőn még Belgium a szövetségesek hatalmában volt, a következő hivatalos iratot küldte a kormány a namuri püspökhöz és a többi egyház-

Next

/
Thumbnails
Contents