Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

343

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

b) A disside ii seknek adott kivándorlási jog. — Ezen kiviil még azt is kijelentették, miszerint minden állam alattvalója, ha az uralkodóétól különböző vallást követ, szabadon kivándorolhat. Ezen czikkely, valamint a többi is, megoldhatatlan nehézségek forrása lön, melyek aztán a harminczéves háborút idézték elő. A békét minden párt a saját felfogása szerint értelmezte. A lutheránusok azt állították, hogy nemcsak az államok kaptak szabadságot a császársággal szemben, hanem egyúttal minden egyes állam polgárai is saját államokkal szemben ; és a kivándorlási jog e szabadságtól különböző uj kiváltság ; a katholikusok ellenben úgy vélekedtek, hogy a polgárok a kivándorlási jogon kivül semmi más szabadságot sem kaptak, mert minden államnak meghagyták abbeli jogát, melynél fogva saját területén a vallásegységet helyreálljthatja és fentarthatja. így lévén a dolog, a lutheránusok azon két feltétel alatt akartak a katholikusok számára türelmet biztosítani, ha hitök és szertartásaik gyakorlásától tartózkodni fognak és a Rómával közösségben levő államok a református egyháznak nemcsak tagjai számára biztosítanak szabadságot és türelmet, de vallásuk gyakorlását is megengedik. A katholikus államok nem állottak rá, a mit nem lehet nekik rossz néven venni ; ugyanis a vallásbéke előtt a protestánsok oly nagy mértékben alkalmazták a számkivetés büntetését a katholikusokra, hogy államaikban csak elvétve maradt egy-két katholikus. így tehát a reformátorok által kivánt szabadság csak a katholikus államokban lakó protestánsok előnyére ütött volna ki. Tehát az 1555-iki békével a német birodalom egyik lényeges alapelve, a katholikus egyház feletti védnökség, megszűnt létezni.

II. A 1648-iki vestfáliai béke. — Egy századdal később az 1648. október 22—25-én kötött vestfáliai béke teljes szakadást hozott létre a német birodalmi államok egy része és az egyház között, s egyúttal eltörölte a nagy katholikus confoederátiót közjogával együtt. Egy-kettő kivételével megerősítette az augsburgi vallásbéke feltételeit, de egyúttal néhány fontos uj határozatot hozott. Főbb pontjai :

a) a vestfáliai béke kiterjesztő jótéteményeit a refor-