Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
342 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Történeti átnézet a hitújítástól napjainkig. I. Az augsburgi vallásbéke 1555-ben. — Törvényes utón először az augsburgi béke avatkozott be a régi európai közjogba. A protestantismus a sz. birodalmat két részre osztotta, a Luther hitvallását követő államok, miután nyilt ellenkezésbe jöttek a német alkotmánynyal, a régi egyházhoz hű maradt államok ellen foglaltak állást, és hitök számára ugyanazt a kiváltságot követelték, mint a katholikusok. A katholikus államok ily alapon nem akartak egyezkedésbe bocsátkozni, s ezt el sem fogadhatták. Y érés villongások után belátták, hogy a birodalom tartományai között dogmatikai téren szilárd és tartós béke nem lehetséges ; azért a valláskérdést nem érintve, elhatározták, hogy tisztán politikai egyességre lépnek, mellőzik „a dogmatikai vitát, melyet keresztény, barátságos és békés utón kell megoldani.“ Ezen fegyverszünetet, melyhez az egyháznak, mint ilyennek semmi köze sem volt, még azon esetben is meg kellett tartani, ha az alapul szolgáló föltételeket a zsinat jóvá nem hagyja. E szerződés 1555-ben jött létre az augsburgi birodalmi gyűlésen és a birodalmat csak annyiban érintette, a mennyiben a császárnak egyrészt a katholikus, másrészt a protestáns államokhoz való viszonyát szabályozta. Különösen két határozata köti le figyelmünket. a) Az államok egyenlősége. — Kimondták, hogy „a német császársággal szemben a katholikus és az ágostai hitvallást követő lutheránus államok egyenlők.“ E szerződés következtében azonban nem lett egyenlővé Németország valamennyi lakosa, és nem is lett kihirdetve az egyéni vallás- szabadság. Csak magok az államok kaptak a császársággal szemben tökéletes és teljes vallásszabadságot; de azért egyik sem volt köteles a saját területén türelmet gyakorolni és a vallásegyenlőséget behozni ; sőt éppen ellenkezőleg, minthogy minden uralkodó reformálási joggal lett felruházva, saját államában a vallási egységet is behozhatta.
