Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
839 MOLNÁRT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. ban megjegyzi, a római császárok rendeletéi sóba sem sújtották balállal magát az egyszerű tévelyt, csak ba az eretnekséghez még más, a nyilvános renddel ellenkező vétség is járult, az egyház még ezek rendeletéit sem fogadta el mind, hanem mellőzte a szigorúbbakat. Ámbár a pápák és egyház- atyák, Nagy sz. Gergely, sz. Ágoston, sz. Ambrus, sz. Márton dicsérték a császárokat a vallás védelmében és oltalmazásában kifejtett buzgalmokért, azért még sem győzték eléggé ajánlani a hatóságoknak a mérsékletet, és alkalom adtán erélyesen kárhoztatták a büntető törvények egész szigorát kizsákmányoló bírák eljárását. Később, midőn a spanyol inquisitio a lehető legnagyobb szigorral fordult a judaizálók (zsidóságra férők) ellen, az üldözés elől menekülő egyének Rómába futottak kegyelemért és bocsánatért esedezni ; egy Ízben ,250-re rúgott a számuk. IV. Az egyháznak mindig szüksége van Isten különös segítségére. — Ha a keresztény császárok és királyok intézkedéseit figyelemmel szemléljük, meg kell vallanunk, hogy a világi uralkodók részéről jövő támogatás az egyházra igen előnyös volt, és nagyban elősegítette annak elterjedését a hitetlen népek között. Mindazonáltal nagyon tévednénk, ha azt hinnők, hogy az egyháznak, midőn a világi hatalmak támogatásukban részesítették, nem volt oly nagy mértékben szüksége Isten segítségére, mint azelőtt. Ez nagyon téves nézet ; sokszor nagyon is sokat kellett szenvedni koronás védői részéről ; az egyház és állam szövetkezése számtalan beavatkozásra adott alkalmat. Sokszor megfeledkeztek arról a fejedelmek, miszerint a védelem semmiféle joghatóságot sem ad nekik a vallási ügyek felett, s hogy Isten terve szerint az egyház védelmében ennek érdekeit és küldetését kell sze- mök előtt tartani, nem pedig önző politikai czéljaikat.l) Megdönthetetlen tény, miszerint : A császároknak a kereszténységre való térése óta az eretnekek és szakadárok sokkal nagyobb veszélylyel fenyegették a vallás igazságait és az egyházi tekintélyt, mint azelőtt. Kétségen kívül voltak oly *) *) Lásd fent a 277. lapon. 22*
