Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

340

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

császárok és királyok is, kiket az egyháznak tett szolgálataikban az Isten és az üdvösség iránti forró vágy, az igazságért lángoló önzetlen szeretet vezérlett; voltak,"kik valódi szent buzgalommal igyekeztek a zsinatok megtartását lehetővé tenni, és azok határozatait tőlük telhetőleg iparkodtak végrehajtani. Ámde a történet sok példát mutat fel, hogy a fejedelmek az eretnekség hálóiba kerültek, hatalmok korlátáit egészen átlépték, erőszakkal beavatkoztak az egyházi ügyekbe és eredetileg az egyház védelmére alkotott törvényeket ellene fordították. Konstantin, az első pártfogó, élte vége felé annyira védelmezte az arianusokat, hogy ez voltaképpen egyértelmű volt az egyház üldözésével ; Theodosius- nak tevékeny része volt az ephesusi rablózsinatban; Justinián, a kit Eutyches tana behálózott, a „három fejezetről“ szóló vitát hozta létre, és már több Ízben oda jutott, hogy dogmákat akart eltörülni, és Vigilius pápát üldözte; néhány évvel később a konstantinápolyi eretnek császárok, — a kiket Isten tudja miért neveznek az egyház védőinek, —- csel- szövényeik és erőszakoskodásaikkal oly mély sebet ejtettek az egyházon, hogy az máig sem hegedt be. Kelet elvált Rómától, és a byzanczi császári trón és a szent szék között létrejött szakadás maga után vonta az orosz egyház szakadását. Emlékezzünk csak vissza a püspökségek átruházásával űzött visszaélésekre, az egyházi méltóságok osztogatásánál lábra kapott önkényre, az egyházi és papi javak eltékozlására a karolingiak uralma alatt; jusson eszünkbe az az óriási küzdelem, melyet VII. Gergelynek, a nagy és szent pápának, kellett kiállania a német császárokkal az investitura-viszály- ban, ne feledkezzünk meg a pápák avignoni tartózkodásáról, e babyloni fogságról. VIII. Bonifácznak viszálkodásáról Szép Fülöppel, a gallikanismusnak a franczia egyház elszakadását czélzó állandó törekvéséről : és akkor könnyen meggyőződhetünk arról, hogy igen sok keresztény uralkodó élt vissza az oltár és trón szövetségével, és sokszor több rosszat és bajt okoztak az egyháznak, mint nyilt ellenségei és üldözői.

Nagyon sokra ráillenek sz. Hiláriusnak Konstanczius császárhoz intézett szavai : „Mi álarczos üldöző ellen harczo-