Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
838 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Henrik és Erzsébet, Németországban Münzer és az ujrake- resztelők (anabaptisták), Hollandiában a hugenották. Genfben Kálvin keltettek életré. Vájjon e szelíd lelkű reformátorok nem tanitották-e és tényleg nem valősitották-e meg, hogy az eretnekeket halállal kell sújtani? „Én egyetértek veled, irta Melanchton Kálvinnak, — az én véleményem szerint a hatóságok helyesen cselekedtek, midőn a bűnöst (Servet Mihály) birói vizsgálat után ki végeztették.“ Eszünk ágában sincs, hogy a spanyol inquisitio minden tettét igazoljuk. Mivel ez első sorban nemzeti és állami intézmény volt, nem szabad azt a más inquisitiókkal összezavarni. Maga a sz. szék sem tanusitott iránta valami különös jóindulatot, a mint ezt oly irók is elismerik, kiknek tanúságához a részrehajlásnak még csak árnyéka sem fér ; a pápák nagyon sokszor rosszalták az inquisitio szigorát és megakadályozandók annak túlzásait, erélyes intézkedéseket tettek. Kétségen kivül papok is voltak ezen itélőszék tagjai, ámde az egyház nem parancsolta meg nekik és különben is jelenlétöknek sokszor az lett az eredménye, hogy ennél a rettenetes törvényszéknél is a szelídség jutott uralomra. Ha egyébként a spanyol inquisitio túlzásait, a melyeknek botrányos nagyításán még sok katholikus iró is fáradozott, ri a protestantismus elterjesztése végett vívott véres har- czok áldozataival összevetjük, akkor ezen összehasonlítás, mint azt de Maistre gr. Gibbon angol történetíró nyomán megjegyzi, — éppenséggel nem üt ki az általános türelem magasztaléinak előnyére. De bármint van is a dolog, a történeti igazságosság nem engedi, hogy a vallásra hárítsuk a felelősséget a spanyol inquisitio, minden kegyetlenségeért és az egyházi inqui- sitiók ama türelmetlenségéért, melyet a törvényes eljárás mellőzésével követtek el. Ha az elmúlt idők törvényhozói és bírái jobban hallgattak volna az egyház tanítására, akkor nem volna okunk ily barbár tettek felett sóhajtozni. Jóllehet, mint Godefroid Theodosius törvénykönyvének magyarázata- *) *) L. Alzog : Kirchengeschichte 283. §. és Dr. Hefele i. művét.
