Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 25S megtagadta azt a socinianusokkal szemben. Ha a hittan dolgában való türelem különbség nélkül minden vallás felekezetibe kiterjed, akkor vallási közönyösségnek (indifferentismus) nevezzük. a) Dogmatikus téren a katholikus egyház a türelmetlenség hivének vallja magát, és szükségkép úgy kell tennie ; mert csalhatatlan tudatával bir annak, hogy ő igaz vallás, és Krisztus egyetlen igaz vallása. Azért a szakadár felekezeteket úgy tekinti, mint elszáradt és az életfájáról letörött ágakat; s e meggyőződés kifolyása e nevezetes elv : Az egyházon kiviil nincs üdvösség.1) Dee kifejezést helyesen kell felfognunk. Nem azt jelenti, hogy mindenki elkárhozik, a ki nem katholikus ; de azt akarja mondani, hogy, mivel a katholikus vallás minden embert kötelez, az olyan — a ki jóllehet már eléggé ismeri, mégis vonakodik tudomásul venni vagy elfogadni, — nagy bűnt követ el Isten ellen, és ez által magára vonja az örök kárhozatot. Tehát a katholikus hittudomány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az egyházat önhibájok nélkül nem ismerő eretnekek az egyházon kivül is üdvözülhetnek. Sőt mi több ! a legkitűnőbb theologusok tani- tása szerint a keresztény kinyilatkoztatás hittitkainak nem ismerése nem gördit átléphetetlen akadályt az üdvözülés elé ; elégséges hinni egy Istenben, mint minden létező Urában és végczéljában, a gonoszok büntetőjében és a jók megjutalma- zójában; — ha e hithez járul még az isteni kegyelem segélyével a természeti törvények megtartása, akkor a jóhiszemű (bona fides) hitetlenek előtt feltárulnak az örök élet kapui. Az igaz és jámbor eretnekek és pogányok, jóllehet nem tagjai az egyház testének, az egyház leikéhez tartoznak. Leibnitz szerint: „A római egyház a türelem utján sokkal tovább megy, mint a protestánsok“ ; s ez nagyon is igaz. Luther és társai tana szerint az ember, ki az eredendő bűn által vallási és erkölcsi tehetségeitől, következőleg szabad akaratától meg lett fosztva, vagyis a bukott member nem tehet semmit, hogy előbbi állapotát visszanyerhesse, de az isteni tevékenység elé ■) Lásd fenn a 15. 1.