Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

254

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

sem gördíthet akadályt. Kizárólag a kegyelem tesz benne mindent, még pedig ellenállhatatlan erővel, az akaratnak semmi befolyása sincs. Tehát miért nem igazidnak meg mindnyájan ? Miért nem üdvözölnek mindnyájan ? A református hittudósok szerint, azért nem üdvözölnek mindnyájan, mert Isten nem ád mindenkinek malasztot. Es miért nem ád az Isten mindenkinek malasztot ? Mert némelyeket az örök boldogságra, másokat a pokol büntetésére teremtett. A protestáns nézet szerint, ugyan mi jelentősége van annak, hogy ismerjük-e vagy nem a keresztény vallást és hitczik- kelyeit ? E kegyetlen tan szerint a tudásnak vagy nem tudásnak semmi befolyása sincs. Yoltaképpen minden közönyös ; az igazság és tévely, a jó és rossz egyre megy. És mégis azt mondták, hogy a protestantismus az emberiség életében a tudomány, az emancipatio, és a szabadság hajnalpirja volt! Luther iszonyt gerjesztő tana, mely az embert a sors járma alá veti, nemcsak, hogy Istent teszi minden bűn és gonoszság szerzőjévé, hanem békába veri az észt is, megsemmisíti az értelmet és az állatok színvonalára alacsonyitja le az embert.

b) 'Egyébiránt minden vallás, mely magát igaznak mondja, szükségképpen türelmetlen. Minden akár vallási, akár tudományos tannak szükségképpen meg vannak a maga elvei és ezen elveknek a bizonyosság fokán kell államok, mert csakis ezen föltétel alatt lehet az tudományos tan ; azonban ha valamely elv bizonyos, már természeténél fogva okvetetlenül kizárja az ellenkező elv iránti türelmet ; ez önként folyik abból a nevezetes tételből, mely szerint : Lehetetlen, hogy egy és ugyanazon dolog ugyanazon időben létezzék és ne létezzék. Tehát a közönyösség nem más, mint minden vallás tökéletes hiánya. Ez nem lehet többé tan, mert az igazán közönyös ember, ha következetes akar maradni, sem nem tagadhat, sem nem állíthat semmit. „Azt sem mondhatjuk, hogy a közönyösség kétely, mert a kétely két ellenkező valószínűség között határozatlanul ide-oda ingadozik és előzetes vizsgálatot tételez fel ; a közönyösség rendszeres tudatlanság, a lélek önkénytes álma, mely erejét a saját gondolatai ellen vivott küzdelemben, a kellemetlen visszaemlékezések leküzdé