Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
252 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. ez az egyedüli eszköz ama sajnálatra méltó félreértések megszüntetésére, melyek folytonosan elválasztják azokat egymástól, a kiknek e kérdés megoldásában tökéletesen meg kellene egyezniök; a katliolikusokat értjük. Első czikk. A türelmetlenség és türelem, az egyesülés és elválasztás ; u thesis és hypothesis fogalmainak meghatározása. I. Türelem és türelmetlenség. — A türelmetlenségnek két nemét kell megkülönböztetnünk : a tan és a személyek iránti türelmetlenséget; ennek megfelelően a türelemnek is két neme van. Ezen különbséget — mely szükséges, bogy kikerüljük ama megvetést és bizalmatlanságot, melyet a tárgy természete okozhat, — világossága és egyszerűsége miatt a legközönségesebb elmék is tökéletesen felfoghatják. Mindemellett Rousseau nem volt vele tisztában ; ugyanis a „társadalmi szerződésben“ x) azt mondja, hogy ez voltaképpen csak ámitás és soha meg nem valósítható agyrém ; mintha bizony nem lehetne azokat megtűrni, sőt szeretni is, a kiknek véleményét és tanát elvetjük ! 1. Türelmetlenség és türelem a vallás dolgában. A hittani (dogmatikai) türelmetlenség, melyet vallástam (theo- logiai) türelmetlenségnek is neveznek, abban áll, hogy csakis egyetlenegy vallást tartunk igaznak, úgy hogy ezenkiviil nincs üdvösség. Ennek ellentéte a hittani (dogmatikai) türelem, vagyis azon vallásrendszer, mely szerint több egyformán jó és igaz vallás és felekezet létezik, következőleg az egyikben éppen úgy lehet üdvözülni, mint a másilíban. A kálvinisták ismételten ajánlgatták a hittani türelmet a lutheránusoknak, a kik eleinte tudni sem akartak róla. De mind a két fél l) IV. Könyv. 8. fejezet.
