Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 201 ténység és a pápa védelmezésére ; de az olyan védő, ki a helyett hogy oltalmazna, zsarnokká lesz, maga semmisiti meg létjogát, mert tényleg megszűnik y é d ő lenni. Kétségkívül voltak oly fejedelmek, köztük katholiku- sok is, kik nem álltak szövetségben az egyházzal és nem voltak ily viszonyban alattvalóikkal. Ezen fejedelmek alattvalói körülbelül oly állást foglaltak el, mint a keresztények Konstantin császárral szemben. Ez az oka, hogy az egyházi hatalom oly államok irányában, melyek nem függtek a birodalomtól, mindig tartózkodóbb s nagyobb tekintettel volt legalább addig, mig maguk a fejedelmek az egyházi hatalom segélyét megtámadóik ellen igénybe veendők, hűségeskü által önként hűbéresei nem lettek. Azonban e nemzetek nem maradhattak úgy, hogy a többi kath. államok egységébe be ne lépjenek; nem vonhatták ki magokat teljesen azon nemzetközi tekintély befolyása alól, melynek ez egységet politikailag kormányoznia kellett. Ezen tekintély, mely az európai népek polyiarchiai egyesülésének természetes kifolyása volt, át lön ruházva az egyházra, a mely vagy a zsinatok vagy a pápa, mint közege által nyilatkozott. Ez képviselte a nemzetközi tekintélyt, midőn a közjóiét érdekében a fejedelmek és a katholikus nép akaratát vezérelte. És ezen körülmény tette törvényessé — még emberi felfogás szerint is, — az egyház rendeletéit és az egyetemes zsinatok által a zsinatok tekintélyének ellenálló fejedelmekre kiszabott büntetéseket. Ez időben a nemzetközi tekintély az államok kívánságának megfelelően az egyház kezébe volt letéve, és az államok azért óhajtották ezt, mert nem találtak más alkalmasabb egyént, a ki őket jól kormányozhatta volna. E keresztény confoederatio (szövetkezet) megállapítása összeegyeztette a hatalom jogait az alattvalók jogaival. Ezen eszköz, — igy végzi a szerző, — hatásosabb volt és egyszersmind kevésbbé erőszakos és veszélyes, mint a Bianchi által dicsőített. Gosselin, hogy megmagyarázhassa a szent széknek a középkorban tanúsított eljárását, szintén a tételes emberi