Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
202 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. jogból, az európai katholikus államok régi felfogásából és joggyakorlatából indult ki. Miután sokáig tartó és terhes fáradozás után fölkutatta a világi hatalom eredetére és a fejedelmek letételére vonatkozó középkori közjogot, a következő négy tételt állította fel, melyek könyve második részének rövid foglalatját képezik: a) „A középkorban a pápák- és zsinatoknak a fejedelmek fölött való hatalma, bármily sajátságosnak tűnjék is fel, természetes módon képződött s a társadalom középkori helyzete és szükségletei folytán bizonyos mértékben szükséges is volt.“ b) ,A pápákat és zsinatokat, midőn ily hatalmat tulaj- donitottak maguknak és azt gyakorolták is, az általános meggyőződés szentesítette elvek vezérelték.“ c) „Az általános meggyőződés, a mely hatalmukat helybenhagyta, nem alapult tévedésen vagy önkényes bitorláson, hanem az érvényben lévő közjogon.“ d) „Végre a középkor azon elvei, melyeken az egyház e hatalma alapult, távolról sem vontak maguk ufán annyi kellemetlenséget és bajt, mint a hogy azt az utóbbi időben feltüntetni szokták ; és az esetleges kellemetlenségek és bajokért bő kárpótlást nyújtottak ama nagy előnyök, melyek a társadalomra háramlottak azon rendkívüli hatalomból, melylyel a pápák és zsinatok oly hosszú időn át fel voltak ruházva.“ '} A történelmi jogot védő tan fontos alapokon nyugszik és igen nagy tekintélyek vannak mellette. Utóbbi időben IX. Pius pápa egyik beszédét, majd e tan mellett, majd ellene hozták föl. Az 1870. julius 20-án a római katholikus akadémia küldöttségéhez intézett allocuti ójáról van szó, melyben a pápa a vatikáni zsinat által kimondott csalhatatlanság mivoltát fejtegette. Ha a sajtó hiányos közegeinek hitelt adhatunk, IX. Pius, mintán kijelenté, hogy sajnos tévedés a pápai csalatkozhatatlanságot oly színben tüntetni fel, mintha az magába zárná a fejedelmek letételének és a népeknek a hűség- eskü alól való felmenthetésének jogát, — ezt mondá : „Tény, ') Tome H. n. 20, löweni kiadás 27. 1.
