Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
145 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. tel“ (Bossuet szavai) volt hazájára. Halálának előestéjén sírni kezdett, mikor az olajfák hegyére felment és látta a szerencsétlen Jeruzsálemet : flevit super illam és felkiáltott : „Jeruzsálem, Jeruzsálem, hányszor akartam fiaidat szárnyaim alá gyűjteni ! “ E szerint a világon két különböző hatalom létezik ; meg- felelőleg ama kétrendbeli viszonynak, melyben az emberiség van. E megkülönböztetés egyúttal a keresztény polgárosodás alapját képezi ; Isten személyes és hozzá méltó müve ; a vallás- és a lelkiismeretszabadság alapja és íentartója. A következő fejezetekben látni fogjuk, hogy a keresztény népek hagyománya megerősiti ez isteni tényt. A kereszténység mindig elismerte, hogy a souverainitás, jóllehet Istenben, a ki minden hatalom forrása, oszthatatlan, leszármazásában megoszlik. A világi fejedelmek elismerték és csodálták az isteni gondviselés ezen intézkedését, „A papság és a világi hatalom,“ mondá Justinián, „a két legkiválóbb jótétemény, melyet az isteni irgalmasság az embernek adott. Az első a lelki dolgokat igazgatja, a második a földi és emberi dolgokat vezeti, és mindkettő ugyanazon okfőből ered.“ 1) A pápák ezen intézkedést mindig úgy tekintették és magasztalták mint az isteni hölcseség egyik legfőbb művét ; a két hatalmat azon két érczoszloppal hasonliták össze, melyek a salamoni templomban az oszlop-csarnokot támaszták és azon két egymásnak arczczal szemközt álló aranycherubbal, melyek szárnyaikkal a szekrény két oldalát födék.* 2) ') Novella, 1. 6, Előszó. 2) Lásd Greg. VII. Epist. lib. VII. Epist 25. — Innocentius III. cap. Solitae, 6, De major, et obed. és Epist. 1. II. ep. 294. Moulart, az egyház és az állam. 10
