Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
146 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Második czikk. A két hatalom kölcsönös souverainitása. — Az egyház feltétlen függetlensége. I. A kifejezések meghatározása. — Mivel az egyház és az állam két valóban különböző és a maga nemében tökéletes társaság, ennélfogva a két társaság élén álló hatalmaknak is egymástól függetleneknek kell lenniük ; mindegyik valóságos souverain hatalom, mert ellenkező esetben voltaképpen csak egy hatalom, s következőleg csak egy társaság léteznék. Mielőtt azonban a kérdés másik oldalát megvizs- gálnók. először meg akarjuk magyarázni, mit kell itt a k ö 1- csönös souverainitás alatt értenünk. 1. Ez nem azt jelenti, hogy az államnak az egyházhoz, s az egyháznak az államhoz semmi köze, s hogy egymással szemben teljesen idegenek, és egymástól elszakadhatnak ; ellenkezőleg közöttük oly számos és benső viszony van, hogy a teljes elválasztás nemcsak lehetetlen, de egyesülésök a keresztény népek boldogságának és jólétének mindig lényeges feltétele. 2. De azt sem jelenti, hogy a két hatalomnak nem szabad tekintetbe venni egymás felszólalásait ; mert kötelességük együtt élni és pedig szívélyes egyetértésben, s azért tartoznak egymás előterjesztéseit jóakarólag meghallgatni. 3. A souverainitás vagy függetlenség alatt a kölcsönös szabadságot értjük, vagyis, hogy egyik hatalom sincs alávetve, alárendelve azon ügyekben, melyek kizárólag az ő rendjéhez, egyéni hatásköréhez tartoznak. Minden egyes hatalom kizárólagos rendjét vagy jogkörét azon czél határozza meg, mely eléje van tűzve, s e jogkör kiterjed mindazon eszközökre, melyekkel czélja elérésére rendelkezik; az eszközök különbözők és arányban vannak a hatalommal.
