Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
144 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. lében a rend, béke és boldogság sértetlenül fenmaradjon. Az egyház a népek szivébe valódi hazafiságot ültetett. A katholikus hazafiság. — És mégis sokszor kétségbe vonják a katholikusoknak hazájok iránt táplált őszinte sze- retetét. Szemökre vetik, hogy idegen fejedelemnek engedelmeskednek; és a kereszténység fejét, mint oly idegen hatalmat igyekeznek feltüntetni, melylyel szemben óvatosaknak kell lennünk. Az ilyen eljárás valóban ördögi gonoszság műve, mely nem czéloz másra, mint hogy lehűtse a tudatlanok szivében a szeretet lángját és aláássa az engedelmességet, melylyel az egyháznak és fejének tartoznak. Ha mi a pápának engedelmeskedünk, akkor nem az egyházi állam világi fejedelmének engedelmeskedünk, hanem igenis hódolunk azon egyház főpapjának, mely keblére ölel minden monarchiát, minden köztársaságot ; mi lelkiatyánknak engedelmeskedünk, a ki mindenütt ott van szerető családja körében, Párisban, Londonban, Budapesten ép úgy, mint Rómában. Valóban a közös kötelék, mely minden államot egyetlen egy országgá fűz össze, t. i. Jézus Krisztus országává, e kötelék ránk nézve nem lehet idegen ; közvetlenül az Istentől való függésünkből származik, mert az egyház tekintélye ugyanazon tekintély, melyet Krisztus, az élő Isten Fia minden nemzetek fölött ráruházott. De azon odaadás, melyet a római pápa irányában tanúsítunk, legyen bármily erős és hatalmas, éppen nem csökkenti bennünk ideiglenes hazánk iránti szeretetünket. Fene- Ion csodálatra méltó szavai szerint mindnyájan Rómának polgárai vagyunk: „Minden katholikus római polgár és pedig szivének legmélyében“, kiált fel Cambrai halhatatlan érseke, „és előbb bénul meg keze és inkább meghal, de nem vonakodik ezerszer is odaadni életét az egyházért, mely minden egyház anyja és parancsolója.“ A katholikus lélek e magasztos szárnyalása nemcsak hogy ki nem zárja a haza iránti sze- retetet, sőt inkább megerősíti és nagyobb hévre gyulasztja. Üdvözitőnk is szerette hazáját, meghalt érte ; és valamennyi sz. atya azon nézetben van, midőn sz. János evangélista „pro gente“ szavai fölött elmélkednek, hogy Üdvözitőnk, midőn Kálvária hegyén meghalt az emberiségért, „különös tekintet-