Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

143 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. letre szorítkozik, természetalkotta vagy szerződésen alapuló földrajzi határok közé van szorítva, és alá van vetve min­denféle alkotmányos és helyrajzi módosításoknak. d) Végre legjobban jellemzi a két hatalmat, s valóban lényeges különbséget von közöttük a kétféle, különböző ren­deltetés, s az ennek elérésére és megvalósítására szolgáló eszközök. A lelki hatalomnak, arra lévén rendelve, hogy a földön a megváltás munkáját folytassa, tulajdonképpeni tár­gya és czélja a lelki és természetfeletti jó, az emberi nem megszentelése és az örök boldogság, vagyis az ember vég- czélja ; czélja megvalósítására különös eszközökkel rendelke­zik, melyek szintén természetfölöttiek, t. i. a hit és a szent­ségek. *) — A világi hatalom a természetes rendben köz­vetlenül az ember természetes és ideiglenes jólétét tartja szeme előtt ; feladata alattvalói anyagi, értelmi és erkölcsi tehetségeit fentartani illetőleg kifejleszteni ; eszközei ren­deltetéséhez vannak mérve.* 2 3) Ekkép az egyház, Istennek földi országa, egészen rend­kívüli, egészen természetfölötti módon lett alapítva. Krisztus azt az apostolok- és utódaikra alapította a világi hatalmak közreműködése nélkül és akarata ellen. Másrészről azonban az isteni alapitó éppen nem akarta, hogy országa a világi tár­sadalmat és hatalmat elnyelje ; tana és magaviseleté s) által elismerte a világi hatalom létjogát és úgy a keresztényekre, mint a hitetlenekre nézve fentartá azon kötelezettséget, hogy a világi hatalomnak engedelmeskedjenek. Az egyház sohasem törekedett a nemzetiség megszün­tetésére. Sőt inkább mindig elismerte azt és híveinek meg­parancsolta, hogy a világi hatalmat úgy tekintsék mint szö­vetségesét, kit a gondviselés arra rendelt, hogy az egyházzal együtt kormányozza a világot. És ehhez mérten minden ke­reszténynek megparancsolja, hogy polgári kötelmeiket telje­sítsék, a polgári erényt ápolják, hogy igy a társadalom keb­■) Lásd fent a 15. 1. 2) Lásd fent a 60. 1. 3) Lásd fent a 90. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents