Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
141 MOULA RT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. ségben a vallás támaszává, a lelki hatalom függetlenségének és a lelkiismereti szabadságnak biztosítékává lett volna, a bálványimádó caesárok kezében a legkegyetlenebb önkény eszközévé lön, a minőt ember még sóba sem látott, s mely még a lelket is rabbilincsbe verte. Kételkedni sem lehet tehát a felett, hogy valódi és elismert különbség létezik a két hatalom között; de még sem volt képes az emberi politika szokott törekvéseinek teljesen ellenállani. Akkor még nem volt egyedüli és egyetemes vallási társaság, mint manap ; kényszerült a politikai társaság körülményeihez alkalmazkodni és a földrajzi határok szerint sokféle és megoszlott volt ; s ez volt az oka, hogy a politikai társaság nagyon könnyen magába olvaszthatta. Azonkívül tisztán emberi eszközökre volt utalva, mint a világi hatalom. A pogány nemzetek papsága nem birt azon isteni és csalhatatlan Ígéretekkel, mint az evangéliumi papság 1 ), hogy magát a romlás- és tévelytől megőrizhette volna. Kötelességét sem teljesité pontosan ; a mindenütt túlsúlyra vergődött világi hatalom által a babona és a zsarnokság 2) örvényébe engedé magát sodortatni. II. Jézus Krisztus után. — Ezen veszélyektől már többé nem kell félni. Midőn Jézus Krisztus egyházának azon alkotmányt adta, melyet tárgyalásunk első részében nem győztünk eléggé csodálni, a két társaság között oly világos és áthidalhatatlan határvonalat húzott, mindkét hatalmat oly jellemző és sajátságos tulajdonokkal ruházta fel, -hogy ezentúl lehetetlen ezeket egymással összezavarni ; a katholicis- musban a politika és vallás összekeverése sem maradandó sem teljes nem lehet. Hogy erről meggyőződjünk, elegendő egy tekintetet vetni e párhuzamra, mely csak rövid összfoglalata az eddig kifejtett alapelveknek, a mely párhuzamban az egyház és állam önálló személyiségének négy alkotójegye pontosan meg van jelelve. * *) ') Látható, hogy itt nem a zsidó egyház alapítását tartjuk sze- műnk előtt. *) Lásd fentebb a 11. 1.
