Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
118 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. ha megakadályozzuk feladata elérésében. Továbbá nem bé- lyegeznők-e meg Isten bölcseségét azon állítással, hogy a világ kormányzására oly törvényt szabott, melynek gyakorlati alkalmazása úgy a vallásra, mint az emberiség legszentebb érdekeire nézve általában káros s megsérti a szellemi érdekeket? — Végre hamis állitás az, hogy az elválasztás az egyháznak vagy az államnak előnyére válnék ; ellenkezőleg nagyon is káros; bizonyítja azt a történelem és a jelen század is fájdalmas, de kétségtelen tanúságot tesz ennek igazságáról ; később ki fogjuk ezt mutatni. Már mondtuk, hogy nézetünk szerint mi képezi a katho- likus szabadelvüség lényegét. Tényleg azonban követői között, mint a tiszta liberálisoknál is, különböző és számos árnyalat létezik, melyek többé-kevésbbé hiven ragaszkodnak az egyházhoz és tanaihoz.*) IV. A gallikanismus. — Mielőtt a politikai naturalis- must megczáfolnók, kimutatjuk, hogy mily nagy hasonlóság van e modern tévelyek és a régi gallikanismus között. Hogy kimutathassák az államnak teljes és föltétien függetlenségét, a mi minden törekvésüknek egyetlen czélja vala, a gallikánok piár arról is gondolkoztak, hogy a polgári társadalmat a kereszténységtől elválaszszák. A concordatum organikus czikkei- ről szóló jelentésében Portalis 1801-ben ezt mondá : „A vallást soha sem szabad összezavarni az állammal. A vallás az embernek Istennel, az állam az embereknek egymással való összeköttetése. Az embereknek azonban egymás közti összeköttetésükben nincs sem kinyilatkoztatásra, sem természetfeletti segédeszközökre szükségök ; elégséges érdekeiket, hajlamaikat, erőiket, embertársaikhoz való kölcsönös viszonyaikat számba venni; önmagokra vannak utalva.“ * 2) Ezen szöveg csak ismétli azon gondolatot, mire ,az 1682-iki nyilatkozat ]) L. rx. Pius nevezett brevején kívül ugyanazon pápa a niainzi katholikusok közgyűléséhez, a belga katolikusokhoz (1873. máj 8.) és a quimperi püspökhöz (1873. jul. 28.) intézett brevéit, melyekben ezen politikai rendszer veszedelmeire utal. A szöveg meg van az 1873 ki Mémorial béig. 294. 1. s kk. ; 825. 1. s kk. -, 470 s kk. 1 2) Discours et travaux inédits, p. 86.
