Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
114 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. Ez nem egyéb, mint hogy a társadalom megtagadja az Istent és törvényét, oly tagadás, a melyet a világiasitás (sae- cularisatió) kétértelmű nevével jelölnek meg, s a melyet a társadalmi rend minden izében, az oktatásban, politikában, sőt még a családban is keresztül akarnak vinni. Könnyen beláthatjuk, hogy az ilyen társadalom ép úgy ellenkezik az észszel, mint a hittel; teljesen meghamisítja a természeti rend fogalmát. Részünkről nem foglalkozunk vele többet. A theologusokra s bölcselőkre bizzuk, hogy ők védjék e rendszerrel szemben a kereszténység igazságát, s az emberiségnek általános és állandó hitét. Különben maga a tévely rettenetessége is védi a hívőket támadásai ellen, mert elborzadnak tőle.x) 2. Az úgynevezett keresztény vagy mérsékelt politikai naturalismus. — Nem úgy áll a dolog a naturalismus másik nemével. Ez annyiban veszedelmesebb, mivel a kereszténység nevével dicsekszik ; s minthogy nem zárván ki Istent és az erkölcsi eszméket, biztosítékot nyújt a nyugalomra és rendre nézve, azért sok positiv és conservativ szellemet, kiket mérsékelt liberálisoknak nevezünk, annyira magához édesget, hogy azt minden modern államban vezérelvvé akarják emelni. Erre kell tehát figyelmünket fordítanunk. Elve. — A bölcselők és államférfiak, a kik ezt követik, a természeti s természetfölötti rendet azon fogalmak szerint fogadják el, melyeket róluk a kath. theologia nyújt; megengedik, hogy mind a kettő teljesen Istentől függ. E tekintetben nyilvánvaló igazságtalanság volna, ha őket atheis- musról vagy nationalismusról vádolnék. Tévedésük abban áll, hogy el akarják választani e két rendet egymástól, mintha az egyik a másiktól legalább a társadalmi életben független volna. Következőleg úgy gondolkoznak, hogy a kinyilatkoztatás és az egyház tekintélye tisztán csak az egyéni vagy családi ügyek keretébe tartozik, a melyek a nyilvános élet küszöbét ') Lásd mgr. Pie, bibornok és poitiersi püspök : Troisième instruction synodale sur les erreurs du temps présent 1864. — Taparelli : Examen critique des gouvern. représ. I köt. ; VIII. — Civilta cattol. ser. XI. vol. 1, 2, 3. — Aug. Nicolas, L’état sans Dieu. Paris 1873.
