Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 115 nem lépik át. A világi hatalomnak e szerint a rábizott társadalom kormányzásában egyáltalán nem kell törődnie a polgárok természetfeletti rendhez tartozó viszonyaival ; ez az ő magánügyök, melybe az állam nem avatkozik ; valamint abba sem, bogy mint teljesitik kötelmeiket Isten és az egyházi hatalom iránt. Mivel a politikai intézmények egészen és kizárólag a természetjog elvein nyugosznak, ez teljesen elegendő a társadalomban az erkölcsi rend megalapitására és fentartására. Hozzá még a természettörvény nem is függ a kinyilatkoztatástól ; minthogy Isten saját kezével irta lelkiismeretünkbe, minden ember tudatára jut annak, a nélkül, hogy valaki tanítaná. Az emlitett politikusok nem mondják általában és föltétlenül, hogy az erkölcs elválasztható a keresztény kinyilatkoztatástól és attól független, hanem csakis a társadalmi erkölcsről állitják ezt. Következményei. — Ezen elvekből azt következtetik, hogy az egyház az államtól el van választva, és ez a rendes állapot1); hogy .a legjobb kormány az, hol a hatalomra nem rójják azt a kötelességet, mely szerint a katholikus vallás megsértőit büntesse“, s ez más positiv vallásra nézve is áll „föltéve, hogy a köznyugalom nem kívánja az ilyen bűnösök büntetését.“ * 2) Továbbá azt következtetik, hogy a polgároknak, ámbár Isten és a szellemi tekintély előtt kötelezve vannak a keresztény vallás gyakorlására, a világi hatalom ezt meg nem parancsolhatja, annál kevésbbé kényszerítheti ; s hogy ily módon a polgári vallásszabadság s ennek természetes következménye az egyesületi, oktatás- és sajtószabadság a kormányzási szabályok szükséges részét képezik, melyeket mindenütt meg kell honosítani. Ámde e szabadságnak is, mint minden másnak, szigorúan a társadalmi erkölcs és a nyilvános rend határai között kell mozogni, a mint azt a természeti jog meghatározta. E naturalismus követői azt tartják, hogy ezen elveket !) L. Syllabus LV. tétel. 2) A Quanta cura encyclica nevezett helyén. 8*
