Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
113 MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. tartják. Azért csakis a természetes rendet fogadják el; de mit értenek ők a természetes rend alatt ? A következőket : nincs Isten, vagy ha van is, semmi befolyást sem gyakorol a világra és egyáltalán nem avatkozik az emberek dolgába. Az ember szerintök semmiféle összeköttetésben sincs Istennel ; értelmének nem kell felvilágositás, akarata nem szorul segítségre. Természetének erői és ösztöne által teljesen megismerheti mindazt, mit vallás dolgában tudnia kell. Az ész elegendő ; az ész minden tekintélytől, legyen az emberi vagy isteni, független ; ez parancsolja és határozza meg mindenkire nézve, hogy mi az igaz és hamis, mi a rossz és mi a jó ; maga magának a törvénye és oly biztosan vezérli az embert czéljához, mint az ösztön az állatokat. r) Ezen elveket aztán természetesen a polgári és politikai rendre kellett átvinniök. Valóban, ha az egyes ember semmi tekintetben sincs Istennek s bármilyen positiv vallásnak alávetve, akkor világos, hogy az egyesült vagy társadalmi ember sem lehet többé annak alávetve, és hogy a polgári törvényeket ép úgy, mint a tudományokat és művészeteket ki kell vonni minden vallási befolyás alól. Ebből származik a napjainkban szabadelvüség (liberalismus) név alatt ismeretes rendszer; ezen föltétien, hitetlen liberalismus, mely még a legalsó fokon áll, éppen oly ellensége a valódi szabadságnak, mint magának a vallásnak. Szerinte az állam a legfőbb hatalom, melynél főbb az emberiségre nézve nem létezhetik. Az állam mindenható ; nemcsak hogy nem ismer el maga fölött álló törvényt, hanem minden néven nevezendő hatalom alája van rendelve. Az állam maga a megtestesült jog, minden más jog forrása; az emberek viszonyainak legfőbb rendezője. Vele szemben egyéni vagy családi jog nem létezik. S annál kevésbbé ismerhet el oly jogot, mely más társaság kizárólagos tulajdona.2) E rendszer tehát a valódi gyakorlati és társadalmi atheismus, mely közvetlenül J. J. Rousseau3) tanából ered. ') Lásd Syllabus 1. §. II.—V. tétel. 2) Lásd Syllabus XXXIX. tétel és köv. LVI. s XIX. stb. 3) Lásd a 67. sk. lapon. Moulart, az egyház és az állam. 8
