Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
108 MUKKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. teremtett, változó, tévedhető, fensőbb hatalomtól függő lény. Az erkölcsi törvény ellenkezőleg töltetlen, független, változatlan, általános, örök, szükséges valami, mely minden idő és viszony fölött áll. Azért csak azon egyetlen lénytől származ- hatik, mely szükséges, örök, általános, változatlan, föltétien jó, mindannak előképe, ami jó és igazságos, és ez csak Isten lehet : Isten az erkölcsiség elve és oka. b) Az erkölcsi törvény kötelező erővel bir és a kötelesség forrása. Azért az emberek fölött álló hatalomtól, oly törvényhozótól származik, a kinek mindig és szükségképpen jó akarata elől az ember ki nem térhet. Ez a tény megint elégséges arra, hogy okát Istenben keressük. Szóval Isten szabja meg az erkölcsi törvényeket, ő az erkölcsi világ törvényhozója. c) Végre erkölcsről csak ott lehet szó, a hol szabadság van ; a szabadságból származik a felelősség ; a felelősség ismét érdemet és visszaélést, jutalmat vagy büntetést tételez föl ; azért az erkölcsi szabadság okvetetlenül megkívánja, hogy legyen az emberek fölött álló lény, ki tetteiknek tanúja és bírája ; de oly biró legyen, ki maga az igazság ; és ez csak Isten lehet, tehát : Isten az erkölcsiség bírája. E harmadik tény azt bizonyítja, hogy az erkölcsi törvényeknek szentesítve kell lenniök, és hogy ily szentesítés csak Istentől származhatik. De még ez nem elég ! Mivel az Isten igazságossága itt a földön nem érvényesíti magát teljesen s az igazságszolgáltatás nem fejeződik be itt véglegesen, mint azt mindenki könnyen beláthatja, ha az igazak életmódját és halálát a gonoszokéval összehasonlítja, azért szükségképpen kell jövő életnek is léteznie, a hol minden dolog, minden ügy végleg rendezve lesz. Ebből ismét az következik, hogy az ember halhatatlan, és a jutalom és büntetés örökkévaló. Tehát az erkölcs és vallás közötti kapocs egészen természetes és lényeges. „Az erkölcs dogmák nélkül, igazságszolgáltatás törvényszék nélkül“, mondja Portalis egy hires bírói ítéletében ; és midőn az istentagadók abbeli törekvéseit megbélyegzi, melyek az erkölcsi törvény forrásainak kiszárítására czéloznak, hozzáteszi : „En hazám javát, a jelen, és
