Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
109 MOULAIiT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. jövő nemzedék boldogságát tartva szemem előtt, kijelentem : a túlhajtott skepticismus, a politikai rendszerré lett vallás- talanság, sokkal közelebb áll a barbársághoz, mint gondolnák.“ J) Igen, egészen közel van a barbarismushoz, mivel a hitetlen bölcselet Istenen kívül nem találhat a kötelességek számára jogalapot; azért az erkölcsöt ép ügy, mint a társadalmat a szenvedélyekre és a múlandó személyes érdekekre kell alapítania. Akarjuk-e ismerni e vallás nélküli erkölcs következményeit? Spinoza, a hidegvérű skeptikus, a ki meg- támadá az emberi nem egyhangú tanát, a következő szavakba foglalta: „Ha az ember csak a természet uralmának van alávetve, úgy mindenkinek föltétien joga van kívánni azt, a mit akár a józan ész világa mellett, akár szenvedélyei heve által űzetve, magára nézve hasznosnak tart. Ebből következik, hogy voltaképpen a természetjog semmit sem tilt, csak azt, amit nem akarunk, vagy a mit meg nem tehetünk ; megengedi a veszekedést, a gyülölséget és haragot, a csalást, szóval mindazt, a mi vágyainkat felizgatja.“ * 2) Vannak a független erkölcsnek theoretikusai, kik azt mondják, hogy az erkölcsi törvény távol van minden önérdektől, minden személyes szenvedélytől, sőt határozottan ezek fölé emelkedik ; szerintük a kötelesség nem szorul semmi külső inditó okra. Ámde a természet meghazudtolja azt, hogy az ember föltétlenül ment lehet minden önérdektől a kötelesség teljesítésében. Az ember élvezni akar minden áron ; ha a jövő élettől nincs mit várnia, nincs oka félnie, akkor nem képes lemondani érdekeiről, nem tudja elhallgattatni a vágyak s annál kevésbbé a szükség kiáltó szavát, hogy igazságos legyen a saját kárával is. Kérdezze meg kiki önmagát és legyen őszinte. De vájjon mely társadalom állhatna fenn ily elvek mellett ? Ki adná arra a fejét, hogy korlátozza a szenvedélyek kicsapongását és megfékezze azt a vad természetjogot, mely az atheisták szerint az ember tulajdona ? A törvények mond*) Discours et travaux inédits 4. és 5. 1. Paris 1845. 2) Tract, theology polit, cap. VI., De jure uniuscuiusque nat. et civ.
