Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. 92 istenekhez, hogy jó császárokat adjanak, de a tényleg uralkodókat, bármilyenek legyenek is, meg kell tűrni.1) Mindazonáltal óvakodnunk kell, hogy ezekből az elvekből föltétien és kivételt nem tűrő szabályokat csináljunk, mert különben alapos azon félelem, bogy a hatalom védésében oly messze megyünk, hogy a zsarnokságot is helyeseljük. Az alattvalóknak kötelességeik mellett, melyek a társadalom föntar- tására szükségesek, jogaik is vannak, melyek szintén sértetlenek és szentek. II. A hatalom kötelességei. — A hatalom abbeli joga. hogy az alattvalók részéről rendeletéi iránt engedelmességet követelhet, szoros kapcsolatban van kötelességeivel. E kötelmeket maga a kormány felállításának czélja határozza meg. A világi hatalom közvetlen föladata, mint már fentebb mondtuk, azon fordul meg, hogy a külső rend fentartása által megkönnyitse az embernek a természetes boldogság elérését, mindenkinek biztosítván jogát és elősegítvén tehetségeinek kifejlesztését. Ebből azt a végkövetkeztetést vonjuk le, hogy két elvnek kell a társadalomban vezetni és korlátozni a nyilvános hatalom működését. 1. Az erkölcs és az alkotmány törvényeinek megtartása. — Istentől bírja az ember létét s mindazt, amije van : állását, tehetségeit, jogait. E jogok élvezetében, hivatala s jogai gyakorlatában egészen Alkotója akaratához kell magát szabnia, ki minden teremtmény föltétien ura. Ideiglenes és földi szerencséjének keresésében, személyes tevékenységének minden működésében köteles megtartani az Istentől megszabott erkölcsi törvény rendeletéit; egyaránt meg kell hajoluia a természetfölötti és a természeti rend törvényei előtt. Minden egyéb dologban, melyek eme törvénynyel nincsenek ellentétben, természetes szabadságánál és függetlenségénél fogva tetszésszerinti szabályokat alkothat magának s a társadalom szervezésekor ezen szabályok vagy törvények épségben való föntartását kikötheti2). Ebből következik, hogy a társadalmi >) Hist. lib. IV. cap. 74. et lib. VI 2) L. fent 86. 1.
