Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam

78

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

zadban szabadságot és egyenlőséget hirdettek a népeknek, a minek következményei a franczia forradalom borzalmai voltak s a kiket VI. Pius 1791. márcz. 19-röl kelt brevejében teljes joggal ostoroz. Rousseau „t á r s a-d a 1 m i szerződésével“, melynek ezen czikk rövid de hű kifejezője ekkor tettek kísérletet, de be is következett az a fejetlenség s borzasztó önkény, a mi szükségszerű folyománya ez elvnek.

IV. A társadalmi szerző'dés czáfolata. — A mondottak. után feleslegesnek látszik a genfi sophista elméletét, a mely képtelen és vészthozó s a józan észszel ép úgy ellenkezik, mint a hittel, — behatóbban méltatni. — Hogy e czikket befejezzük, röviden érintjük azon érveket, melyek czá- folatára felhozhatók.

a) Nem a vad állapot az ember természetes állapota, hanem a társadalmi.

b) Ha Istennek s törvényeinek eszméje egészen kikti- szöböltetik a társadalom szervezetéből, ugyan minő erkölcsi értéke marad még a társadalmi szerződésnek ? Minthogy az minden politikai jogot és kötelmet megelőz, mi lehet az alapja az ilyen egyezménynek ?... Mi szentesiti ezen egyezmény záradékait, mi kényszerit azok megtartására? . . .

c) A föltevés történelmileg hamis. Hol és mikor köttetett a valóságban ilyen szerződés ? Azt válaszolják, elég hogy meg kellett történnie, tehát az jogszerű szerződés. - Szegényes mentség ! Ha nincs tényleges szerződés, úgy egyáltalában nincs semmiféle szerződés ; nincs itt meg két vagy több akaratnak megegyezése egy bizonyos tárgyra nézve, a mi a szerződés lényegét képezi.

d) Ily szerződés azonfelül nem is valósítható meg ; minden férfinak, nőnek, gyermeknek bele kellene avatkoznia ; mindannyinak meg kellene minden egyes feltételben egyeznie ; minden születési esetnél ismételni kellene, mert csak nem kötelezheti a távollevőket, sem a jövő nemzedéket, sem a más nézetben levőket. Siegés azt javasolta, hogy ujittassék meg minden huszadik évben.

e) Szóval ezek az úgynevezett bölcsészek minden fára-