Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam

77

MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

Az érthető, hogy kezdetben, a midőn annyira szaporodtak, hogy nyilvános társadalmat alkothattak, tényleges átváltozás történt, hogy a patriarcha akár nyilván, akár hallgatagon a főhatalmat tényleg kezeibe vette ; de ez nem történhetett egyedül az atyai tekintély s természeti jog alapján. Mert minden ember az absolut természeti jognál fogva politikai tekintetben egyenlő s független és egy család, egy egyén sem nyert a természettől politikai fel- sőbbséget. „Ezen igazság, — úgymond Suarez, — levezethető a szent atyák tanításából ; gyakran mondják, hogy az ember szabadnak és függetlennek teremtetett s hogy az embernek más emberek feletti felsőbbsége, az emberek akarata a positiv jog által lön behozva.“ x)

Hogy ez a tan ne adjon alkalmat visszaélésekre, jól meg kell jegyezni, hogy itt az eredeti egyenlőségről és nem a tényleges, de a való állapottól elvonatkoztatott rendről van szó. — „Isten, — úgy mond a jelzett helyen Suarez, — mindaddig nem ad közvetlenül egy embernek sem ily természetű tekintélyt, a mig az egy bizonyosra, emberi intézmény, vagy választás által át nem ruháztatott.“ — Abban a pillanatban azonban, melyben az emberek létesitik a hatalmat, megszűnik az eredeti egyenlőség. Ebből következik, hogy ha valamely már rendezett és szervezett társadalomba belépünk, természetes függetlenségünket elveszítjük s a politikai hatalom alattvalóivá leszünk. Ámde mindnyájan ilyen társadalomban születünk.

Ezen különbség az abstract és concret rend, az absolut természetjog és a tényálladék között eléggé tájékoz arról, hogy mit tartsunk az emberi jogot magyarázó első czikkről, a mint azt 1789-ben elfogadták, t. i. : „hogy az emberek szabadoknak s egyenjogúaknak születnek s azok is maradnak.“ Ezen lényeges különbség kiemelése nélkül, mint a törvényhozó gyűlés törvényalkotói, szabad kezet engedünk a bölcsészeknek, az emberi értelem ezen megsemmisitőinek, kik a tizennyolczadik szál) Idézett, Defensio lib. III. Cap. EL u. II.