Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

374

MUNKÁLATOK 46. ÉVK.

csinos eredeti versen kivül több breviariumi hymnus átültetésével gazdagítá egyházi költészetünket.1

A győri egyházmegyéből:

Horváth Lajos, római Arcas, jelenleg győr-ujvárosi plébános. Szül. 1827-ben, fsz. 1854-ben. A népies észjárás eltalálása s a népies nyelv ügyes kezelése által nagyon a szivére tud beszélni a népnek.

Nagy Antal, jelenleg felsőgallai plébános. Szül. 1842- ben, fsz. 1866-ban. Versei mind gondolatmenetökre, mind kidolgozásukra nézve nemesen egyszerűek. Megemlítjük, hogy gyermekek számára versekbe foglalta a kis katekizmust.

Kisfaludy Á. Béla (álnéven Buhinvölgyi), Sándor és Károly unokaőcscse, jelenleg theologiai tanár Győrött. Szül. 1847-ben, fsz. 1873-ban. Költeményeiben vagy az egyház küzdelmeit tünteti fel vagy saját kedélyvilágából vázol egy-egy rokonszenves mozzanatot mindig emelkedett álláspontra helyezkedve, választékos nyelven, szabatos előadással.

Arozsnyói egyházmegyéből:

Szabó István, jelenleg kazári plébános, a magyar tud. akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja. Szül. 1801-ben Bakony- Szentkirályon (Veszprémin.), fsz. 1826-ban. Kitűnő hellenistánk, ki különböző, különösen pedig Homér eposzainak eddig még senki által felül nem múlt fordítása által maradandó érdemeket szerzett magának nemzeti irodalmunkban, eléggé ismeretes az egyházias irányú költészet terén is szúrásra hegyezett s találó élű epigrammjairól, melyeket «Martialis» (ez az álneve) ügyességével dobál az egyház elleneire. Említésre méltó, hogy nálunk ő irta az első költeményt, mely a pápaságra, illetőleg az egyház látható fejére vonatkozik. (IX. Pius, apr. 12. 1850.)

TelgártLipót rövid méretű költeményeiben a honszeretet a vallásossággal ölelkezve nemes egyszerűségű külsőben jelenik meg.

A székesfehérvári egyházmegyéből:

Daniss Zsigmond (1817—1863). Már 1836-ban több

1 Utólagos értesülésünk szerint a neki tulajdonított hymnus fordítások Cs, G,-töl valók.