Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

KATII. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 375

sikerült költeményt hozott tőle a «Regélő» és a «Honművész». Vallásos szellemű költeményeiben nagyon előtérbe lép az oktató elem s eszméltető irány (Ének a zöld ágról, Ének a borról). Ő tőle van a «Magyar liitszózat» (Hitednek rendületlenül légy liive oh magyar !) Vörösmarty szózata után átalakítva.

CzoborBéla (álnéven Einer), akadémiai tag, egyetemi magántanár s a régiségtár őre a nemzeti múzeumban. Sziil. 1852-ben, fsz. 1875-ben. Emelkedett gondolatait tetszős formába öltözteti. Szereti az érzelmes, románczszerű jeleneteket (Szegény M argit). Jó érzéke van a balladai tárgyak feldolgozásához (Báthory Erzsébet, Nápolyi Johanna). Van egy nagyobb szabású költői elbeszélése «A jégvirág meséje» czimmel.

Kálmán Károly, jelenleg adonyi segédlelkész. Sziil.

1858-ban Ungvártt, fsz. 1881-ben. Nem annyira eredeti költeményekkel mint inkább eddig még páratlanul álló jeles zsoltár- fordításaival (1. Fordítások) gazdagította egyházi költészetünket. Most azonban, midőn Isten segítségével mind a százötven zsoltárt áttette nemzeti nyelvünkre, méltán megvárhatjuk tőle, hogy eredeti költeményekben juttassa kifejezésre azon magasztos eszméket, melyeket a zsoltárkültészet négy évi tanulmányozása alatt magába szívott, s azon fennkölt érzelmeket, melyek őt fordítás közben megszállották.

A kegyesrendiek közül:

Szepesi Imre (1811—1875), akadémiai tag s egyetemi tanár. Hymnusszerű költeményeit, melyeken mint jóillatu balzsam árad el a vallásos kenetesség, leginkább a Boldogságos Szűz tiszteletére ajánlotta fel, kit úgyis mint honunk védasszonyát, úgy is mint Istennek szent Anyját lelkesült hévvel dicsér és magasztal. Szívemelő és kedvderitő énekeit is nemes erköl- csiség lengi keresztül. A formának mestere, a kidolgozásban művészi. Éneköltészetünk emelésében nagy érdemeket szerzett magának. (1. Énekköltészet).

Perlaky László (1813—1881). Vallásos költeményeit nemes egyszerűség s ünnepélyes komolyság jellemzi.

Kovács János (álnéven: Árvalmre), szül. 1841-ben