Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

364

MUNKÁLATOK 46. ÉVF.

minél előbb öntudatra s életre ébredjen. Csiszér hangszere, mely igazán «cymbalum bene sonans,» ily hangokat hallat.— Laudate Deum in cymbalis benesonantibns! (Ps. 150, 5).

Az erdélyországi egyházi költők közűi megemlítjük még a következőket:

Simon Jiihundián, szent ferenczrendi áldozár, tartomány, főnök. Szül. 1813-ban Csik-Szentkirályon. Lelkesült érzelmeit szabatos külalakban juttatja kifejezésre. Az énekügy terén kiváló érdemeket szerzett magának.

Bálinth Gyula tulajdon képen a szombat helyi egyházmegyébe tartozik, jelenleg azonban mint nyugalmazott tábori lelkész Kolozsvártt éldegél. Takaros formájú költeményei (különösen kiemelendők : «Glori a in excelsis!» és «Egy eltévedt ifjú halálára» cziműek) tartalmasságuk által tűnnek ki. Nevét az egyházi költészetben a «Megszabadított Jeruzsálem» lefordításával alapította meg (Lásd: Fordítások).

Bodó Áddm, jelenleg Székely-Udvarhelytt gymnasiumi tanár. Szül. 1850-ben, fsz. 1875-ben. Költeményeit tartalmasság mellett mély érzelmesség jellemzi. Nyelvezete választékos, helyenként magas emelkedettségű.

Kovács Gyárfás, (irói jegye: K. Prótás), jelenleg deés- aknai plébános. Szül. 1852-ben, fsz. 1877-ben, Verseiben a székely föld üde fuvalma lengedez. A népies felfogást szerencsésen eltalálja.

Imecs Jaké, tiszteletbeli főesperes s a csik-somlyói gymnasium igazgatója. Eredeti költeményein kívül leginkább a breviáriumi hymnusok sikerült fordításáról nevezetes.

Füley Sz. Lajos, jelenleg marosujvári plébános. Szül. Székely-Udvarhelytt 1854-ben, áldozárrá szenteltetett 1877-ben. Költeményei (Különösen «Őszszel» s «Ave Maria») a hangulat közvetlensége által tűnnek ki. Jobbára az ütemes sorokat használja.