Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
Forditások azelső időszakban
KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZÁZADBAN. 239 Egy-két darabot fordítottak még a következők is: Virág Benedektől bírjuk a templom napjára rendelt hymnus fordítását (Coelestis Urbs Jerusalem : Mennyei város, Jeruzsálem kívánatos boldog helyen.).— Makáry Györgytől (világi), Czucz or Gergelytől s Horváth Endrétől a «Dies irae» fordítását. Ezek közül manapság Horváth Endre fordítása (Napja Isten haragjának) van általánosan elfogadva, — Czuczor Gergely kufsteini fogságában a vallás vigasztalásának melengető hatása alatt több hymnust fordított a sz. Benedek rendiek Breviáriumából rímetlen sorokban, melyek tartalom és alakhiiség által jeleskednek. — Verseghy F erenez, többet nem említve, a «Stabat mater» kezdetű hymnust fordította le új alakban (Kesergő anyja Megváltónknak lm a keresztfa mellett áll.) — Zalka János, jelenleg győri püspök is fordított egynéhány breviariumi hymnust disticho- nokban (Hajnalban. Domica ad Landes. Húsvéti ének Dominica ad Matutinum stb.) — Megemlitendők még Kristiány Pius, Horváth Károly s Gigler József hymnus fordításai. Könyvészet. — Baróti Szabó Dávid: Milton Elvesztett Paradicsoma. 6 ének. «Költeményes Munkáji»-nak 4-ik kiadásában. Komárom 1802. — Laky Demeter: Milton fordítása kéziratban hever. — Tanárky János: «Megszabadított Jeruzsálem» Torquato Tasso után olaszból. Pest 1805. — A század elején (1817) jelentek meg második kiadásban (Kassa) Bessenyei Sándor, huszárkapitánynak franczia fordítás után még a múlt században (1796) készült «Elvesztett Paradicsom» 12 ének, és a «Visszanyert Paradicsom» 4 ének czimű művei (prózában). — Kazinczy Ferecz. A Szent Hajdan Gyöngyei felsőőri Pyrker J. László után. Buda 1830. — Kisfaludy Nagy Zsigmond: Ábrahám. ígéret. Patriarkhai sz. epos egy énekben. Mutatvány a «Sz. Hajdan Gyöngyei »-bői. Eger. 1839. — «Szent Hajdan Gyöngyei.» Pest. 1842. — Jámbor Pál (és Katona Antal:) Uránia Tiedge után szabadon. Pest 1845. és 1853. VirágBenedek: Magyar lant. Két rész egyben. Buda. 1825. A második részben : Dávid zsoltárai klassikus méretű for-