Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
A KERESZTÉNY HÁZASSÁG. 39 rol, ezt egyszerűen az által teszi, hogy szeretetét az anya szeretete fölé helyezi, midőn így szól: „Megfeledkezhetik-e az anya fiáról és lehetséges-e, hogy ne könyörüljön fián, kit méhében hordozott? Nem; és még ha anyátok is megfeledkeznék rólatok, én nem feledkezem meg.“ Mielőtt Krisztus Urunk Jeruzsálemet elitélte volna, hogy haragja kitörő nyilatkozatát igazolja, így kiáltott fel: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, hányszor akartam egybegyiijteni fiaidat, mint a tyúk egybegyűjti csirkéit szárnyai alá, és nem akartad? Olyan voltam irányodban, mint az anya, és te eltaszítottál engem!“ Azt vélte Üdvözítőnk, hogy e szavakkal mindent megmondott. Krisztus e mondásának hatása alatt mondotta Feneion azokat a híres szavakat: „Oh Izrael pásztorai, tágítsátok ki sziveiteket, legyetek atyák, nem, ez nem elég, legyetek anyák!“ És az Isten Fiának halhatatlan jegyese is egyedül ezt a tiszteletre méltó és kedves nevet fogadta el, mi pedig jámbor bizalommal mondjuk: „Anyánk, a Szentegyház!!“ Ezek után mondjam-e még, hogy az anya szeretete a legnemesebb és legönzetlenebb szeretet? A mi engem illet, bármennyire is bámulom ezt a szereteted, mégis gyakran kellett annak a nevelésben mutatkozó vaksága és gyengesége ellen küzdenem; mindemellett meg kell vallanom, hogy legalább önzetlenségében csodálok valamit, a mit soha sem tudtam és soha sem tudnék kimagyarázni, ha az nem volna isteni. Egykor Páris sötét útczáinak egyikében, egy félreeső ház legfelsőbb emeletén egy anyát és egy gyermeket találtak. A gyermek még élt, de az anya halva feküdt mellette; egy darab kenyér, mely gyenge kezéből kihullott, és melyet haldokolva a szegény gyermeknek nyújtott volt, azt bizo- nyítá, hogy szivének utolsó sóhajtása, életének végső fellob- banása, utolsó pillantása is szive gyermekének szólt. Ez a szerencsétlen és mégis oly fönséges teremtés anya volt! És mit szóljak azokról a fájdalmakról, melyekkel az anyai méltóság jár? Kimondhatatlanok azok, mint örömei. Ha
