Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
40 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. az a koszorú szét foszlik, vagy elhervad, ha egy fiatal, gyenge virága kiszakíttatik vagy hervadoz, ha ez az édesség keserűséggé változik, ha ez az öröm, mely mellett minden szokatlan szorongattatásairól meg tudott feledkezni, eltapostatik, elárultatik, ha szegénység, elhagyatottság, vagy halál lepik meg az anyát s megfosztják a legkedvesebbtől is, mivel e földön bírt: oh akkor mély csönd költözik be abba a lélekbe, a vígasztalhatatlan keserv csöndje; a koszorújától megfosztott homlokot fellegek borítják, melyek villámokat látszanak magukban rejteni és nemsokára kitör a vihar. „Szózat hallatszik Rámában, sok sírás és jajgatás; Rákéi siratja fiait, és nem akar megvigasztaltatni, mert nincsenek.“ (Noluit consolari, quia non sunt.) És egy másik anya haldokló fiának lábainál így kiált fel: „Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzetek és lássátok, ha vagyon-e fájdalom, mint az én fájdalmam!“ (0 vos omnes, qui transitis per viam, attendite et videte, si est dolor sicut dolor meus!“) Ez egy anya jajkiáltása, kit fiától fosztottak meg, és kinek bensejét a fájdalom szaggatja. Es valóban nincs fenségesebb, de egyúttal gyöngédebb és szörnyűbb az anyai fájdalom e kitörésénél! Sokszor hallottam azt: tiszteletre méltó, rettenetes, telve csodálatos fönséggel és lesújtó erővel; a lélek zokogása az, mely meghat és legyőz, áthat és szétmar- czangol. Nincs oly romlott teremtmény, nincs oly korlátlanvadság, mely e kitörés elől ki ne térne. A legcsöndesebb, legszelídebb nő oroszlánná lesz, ha gyermekeit akarják tőle elragadni: „Mater tua leaena.“ (Anyád nőstény oroszlán). „Add vissza fiamat“ kiáltá egy anya térdeire borulva, s fájdalmában majdnem öntudatát veszítve a florenczi oroszlánra, és az oroszlán meghatva, megijedve tévé le a gyermeket anyja lábaihoz. Az anyai szív jajja oly sajátságos, oly mély és oly gyógyíthatatlan fájdalomból fakad, hogy képtelen vagyok annak egész titkát feltárni: azért csak azt fogorrr mondani, a mire a Szentírás tanít, ugyanaz a könyv, mely arra tanított, mily nagy a férfi kísérőjének eredeti fensége, milyen bukása és
