Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
19 A KERESZTÉNY HÁZASSÁG. Hogyan is akarjátok ti a házasfelek előtt feltárni, mily méltóság, mily édesség lakozik a kifogásolhatatlan frigyben^ vagy mikép akarjátok nekik tudtukra adni, hogy ezen a szent napon az élet felelősséggel teljes kötelmeit ünnepélyesen magukra vállalják! Es miképen akarjátok ti azt a lelki erőt és azt a tettre kész erényt beléjük csepegtetni, mely nélkül semmi sem állandó e földön? És valóban a vallás nem szigorú arczczal áldja meg a üatal házaspárt, hanem inkább ö az első, ki örömeiben részt vesz. Szívesen látja az ünnepi készülődéseket, a melyek történnek, és mély értelmű szertartásai által még emelni is igyekszik azokat : megáldja a szűzi koszorút, a mely a üatal menyasszony tiszta homlokát fogja díszíteni, a jegygyűrűt, melynek aranya jelképezi az ideiglenes jólétet, melyet az ifjú házasokra lekönyö r ög. Az egyház mindent megáld, a mi jó, hasznos, kívánatos és tisztességes. I)e mindenben mély komolyságéi gondolatok és érzelmek vezetik; azért itt is azt kívánja, hogy e nap ünnepélyes megiilése alkalmából ügyeimen kívül ne hagyattas- sanak azok a fontos kötelességek, melyeket az az ünneplőkre ró. Működjék bár e magasztos ténykedésnél egy kora és erényei miatt tiszteletre méltó lelkipásztor, vagy az egyház legifjabb szolgája, mégis mindig a magány s az ima embere, a papi szüzesség embere, az Isten embere az, ki épen azért, mivel a világtól és összeköttetéseitől távolabb áll, teljesen alkalmas arra, hogy ezt a frigyet megszentelje és megáldja. Miféle szabályzatok, miféle törvényhozók lennének képesek mindezeket pótolni? Vagy szembe állítsuk-e még ezzel a képpel azt a másik házasságot mely nem egyéb polgári szerződésnél, mely távol Annak oltárától, ki egyedül képes a fogadások szentségben való tartását hatásosan biztosítani, sőt az Ő nevének említése nélkül köttetik? — azt a házasságot, mely nem . bír semminemű vallásos jelleggel, nem nyer áldást és reményt onnan felülről, mely nem ismer szigorú kötelezettséget Isten színe előtt, melyet nem szentesít a lelkiismeret előtt más, mint a törvényes kényszer zabolája, mely nem részesíti a hitveseket más intelemben, mint abban, hogy az or2
