Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
MUNKÁLATOK 45. ÉVE. L8 mint bármikor, minden komolyabban gondolkozó emberben fölébreszt. Hová lett, mióta nálunk a törvény gyengesége, az egyiknek bevallott hitetlensége és a másiknak örült elvilági- asodása a családi szokásokat oly alaposan megváltoztatta, hová lett immár a családok békéje és becsülete, a hűség a nyilvános és magán-életben, a férfinak házi tekintélye, a szükséges alárendeltség, a kölcsönös vonzalom, a tisztelettel párosult szeretet, a házi fegyelem, a kötelesség szentségben tartása, és hová lett végre a tisztaság, mely a házasságban a kölcsönös bizalomnak egyedüli ótalmazója, a nemes törzsnek, a tiszta vérnek egyedüli bű tentait ója? Hány oly tiszteletre méltó család van még nálunk, a melyben a régi idők szigorú becsületességét és tiszta erkölcseit csodálhatnék? Vájjon hány oly atya és anya van még, kiknek minden gondolata arra irányul, hogy fiaiknak szigorú nevelés által a becsület, erény és vallás hármas örökségét szent alap gyanánt átadhassák, melyet ők is hasonló módon átvettek s nemzedékről nemzedékre törhetetlen hűséggel fentartottak ? Ezek azok a fontos okok, a melyek miatt az egyház az emberi frigyeket oly nagy anyai gonddal s aggodalommal ápolja. Ez okból elnököl ö a hazával egyetértve ezen a családi ünnepen, s nem volt a kereszténység kezdete óta igazi törvényhozó, a ki meg nem követelte volna, hogy a házasságnál a hit imái, a pap szent szertartásai és áldása, valamint a tiszteletre méltó liturgiának, mely itt még fenségesebbnek és szebbnek látszik, mint különben, összes tanai megtartassanak. És kérdem mindazokat, kiket az említettem korlátolt előítéletek és szerencsétlen szenvedélyek még mindig elvakítanak: „Mit tennétek ti, hogy épen itt mellőzhessétek a vallást? Mivel tudjátok ti azt a valóban fönséges tekintélyt pótolni? Honnét vennétek ti a döntő pillanatban azt a szelíd erőt, azt az isteni bölcseséget, azt a benső gyengédséget, azt a tiszta méltóságot, azt a titkos, megható hangot, melylyel egyedül csak a vallás rendelkezik tanításaiban és intéseiben?
