Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
342 MUNKÁLATOK 45. ÉVŰ. III. Endrében nem törvényes királyi örököst, hanem idegen trónkövetelőt látott. Az utolsó Árpádfi örökösödési jogának ily ignorálása, s így a pápák és királyaink között fennálló jó viszony kettészakítása csak ama politikában találhatja magyarázatát, mely ezután több éven át irányadó lett a pápák (liplomacziai működésében. Az alap, melyből IV. Miklós és utódai kiindultak, téves ugyan, s nem egyéb, mint helytelen értelmezése hazánk és a sz. szék között fönnállóit tradiczionalis viszonynak, melyre a pápák hűbéri jogaikat építették. De e jogok érvényesitésére kifejtett törekvéseiknek sikere nemzetünk létérdekeire nagy fontosságú volt. Hazánk politikai önállóságának sikeres megvédése habsburgi Rudolf túlkapásai ellenében, az anjouk alatt kifejlett virágzása, jóléte és hatalma első sorban a római pápák „erőszakos“ befolyásának köszönhető. Ezek előre bocsátása után lássuk részletesen a menynyiben minket érdekelhet, mit csináltak a trónkövetelők- Habsburgi Rudolf 1290-iki aug. 31-én Erfurtban kelt okmányában Magyarországot, mint birodalmi hűbért, Albert fiának adományozta. — „A természet ösztönének tekintetéből“ mondja ő, „Magyarországot, melyről mi és a birodalom tudjuk, hogy néhai László király halála által megürült, folyamaival, földjeivel, városaival, mezővárosaival, úgy összes illetőségeivel magunk és a birodalom nevében méltóságos Albert osztrák herczegnek, kedves fiunknak, hűbéri czimmel örök birtokul adjuk és adományozzuk.“1) Mig habsburgi Rudolf hazánk birtokáról ekként rendelkezett, az alatt Nápolyban is nevezetes dolgok történtek. Mária, siciliai királyné fiát, Martell Károlyt, nagy pompával a pápai követ által Magyarország királyává koronáztatta. A pápa által támogatott Anjou-ház e lépése által hatalmas versenytársa lett a habsburgi dynas- tiának s ennek követeléseit nem csekély mértékben tompította. IV. Miklós pápa, mihelyt Rudolf eljárásáról értesült, János esinói püspöknek, kit kevéssel László halála után az ország állapotának kipuhatolása végett hazánkba küldött, ’) Pray, Hist. reg. Hung. 244 1.
