Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
A PÁPÁK BEFOLYÁSA HAZÁNKRA. 341 burgi Rudolf, római császár, és Mária, siciliai királynő, IV. László nővére, ki örökösödési jogát fiára, Martell Károlyra ruházta. Habsburgi Rudolf igényeit amaz esküre alapitá, melylyel IV. Béla királyunk a tatárjárás alatt II. Frigyes császárnak segélynyújtás föltétele mellett országát hűbérül ajánlá. Hogy mily igazságtalan és jogtalan követelés volt ez kitűnik abból, a mit ezen eskü érvényéről értekezésünk folyamában már felemlítettünk. Az Anjou-ház követelése a rokonsági köteléknél fogva ugyan természetesebbnek tűnik fel, de a fenforgó körülmények között nem kevésbé jogtalan volt. Ez utóbbi hatalmas pártfogót nyert a római sz. székben, melynek jelenlegi birtokosa IV. Miklós pápa volt, ki Magyarország trónját szintén megürültnek tekintette s az erről való rendelkezési jogot magának tulajdonította. A pápai hatalomnak e nem helyeselhető beavatkozása az ország közjogi viszonyaiba forduló pontot képez a római curia hazánkkal folytatott háromszázados politikájában. III. Endre koráig a magyar egyház, a nemzet és a kereszténység érdeke vezette a római pápákat ama nagy befolyás gyakorlásában, melyet a hithű nemzet királyai és rendei, őseiktől örökölt hagyományos tisztelet- és az érdekek közösségénél fogva az ország ügyeiben a pápák számára biztosítottak. — A szentszék ilyetén okokból történt beavatkozásának természetes következménye volt, hogy a pápák folyton arra törekedtek, hogy királyainkkal a barátságos viszonyt fentart- sák. Az Árpádház fejedelmi sarjadékai az egész keresztény világ uralkodói között mindig a legkegyeltebbek voltak a római udvarnál. Sőt nemcsak a koronás királyok, hanem a királyi örökösök, vagy lierczegek is mindannyian a sz. szék kedveltjei voltak, mely mindig azon volt, hogy őket országos ügyeikben jó tanácsadás, folytonos buzdítás által gyámo- litsa s alkotmányos kormányzásra előkészítse. A magyar királyi ház tagjai iránt való jóindulat kifolyásának tekinthető az is, hogy a hontalan István herczeg, II Endre királyunknak Beatrixtől született fia, III. Endrének apja IV. Incze pápától Siciliában javakat s némely egyházak jövedelmeit nyerte. Annál sajátságosabb tehát amá körülmény, hogy a sz. szék
