Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
282 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. Gergely vagy nem tudta, hogy) mily föltéte alatt ruházta a nemzet Árpádra és utódjaira a főhatalmat, vagy önké- nyiileg járt el és merő nagyravágyásból, szántszándékkal meg akarta sérteni az ország szabadságát. Az első föltevésnek ellentmond a sylvesteri bullára való hivatkozás, mert ebben a sz. szék részéről is el van ismerve királyainknak a nemzettől nyert örökösödési joga, s ez által annak tulajdonjoga nyiltan kizáratik, minthogy e kettő egymás mellett sértetlenül meg nem férhet. Ennélfogva tudomással kellett birnia Gergelynek arról, hogy Magyarország a sz. szék tulajdonát soha sem képezte, hogy a szentszéknek hübérileg alárendelve soha sem volt. S ha ezt tudta, akkor a hübérúri hatalom gyakorlását jogosan nem követelhette. De talán nagyravágyása Volt képes arra, hogy lerontsa azokat a korlátokat, melyeket a nemzet szentesített jogai, sérthetetlen függetlensége s alkotmányos szabadsága gördítettek nagyratörő tervei elé? Oh nem! Fűzzük csak tovább az események fonalát s meggyőződünk, hogy Gergely, valamint az egész keresztény világon a sértett jognak, a népek szabadságának védője, úgy hazánk politikai önállóságának is legbuzgóbb barátja volt. Világos bizonyítéka ennek 1075. márcz. 23-ikán Gejzához intézett levele, melyben szabad megválasztatását egy szóval sem kifogásolja, sőt inkább atyai szívvel inti, hogy Magyarországot a német császártól függetlenül, alkotmányos szabadságában s a közös anya, a római anyaszentegyház iránti hűségben igyekezzék megtartani; mert a római egyház alattvalóit nem tartja szolgáinak, hanem fiaiként öleli őket kebelére. „Hisz- szük, hogy tudva van előtted,“ így ír, „hogy Magyarországnak, valamint más nemes országoknak, tulajdon szabadságában kell megmaradnia s nem szabad, hogy valamely idegen nemzet királyának legyen alárendelve, hacsak nem a közös anyának, a római anyaszentegyháznak, mely alárendeltjeit nem szolgáknak, hanem fiainak tartja.“') Ha tehát Magyarországnak tulajdon szabadságában kell ‘) VII. Gergely lev. Pray, i. m. I. 75 1.
