Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt

266

MUNKÁLATOK 45. K VF.

ságát, Asztrikot, a kijelölt kalocsai érseket Rómába kiildé koronáért s e lépéssel, mint az események folyamában látni fogjuk, hazánk nagyságának, jóléte- s politikai függetlenségének legbiztosabb alapját vetette meg. A nyugati egyház kebelében — írja Török János — fejlődtek ki a nyugati cultura áldásban dús emlői és ezen isteni emlőkön fejlődött és szilárdult a magyar nemzet azon erkölcsi erőre, mely azt eddig is minden viharok között megmenté s mely jövőjének s további culturai missiójának legbiztosabb zálogául szolgál.1 2)

II. Sylvester pápa iilt sz. Péter trónján, midőn István követsége Asztrik személyében Rómába érkezett. Asztrik küldetésének czélja, hazai történetíróink egyhangú bizonysága szerint, a magyar nemzetnek a római egyház kebelébe való fölvétele, az István által egyházi téren tett intézkedések megerősítése s a fejedelem számára küldendő királyi korona kieszközlése volt. Küldetéséről a következőket találjuk az akkori irók emlékirataiban följegyezve. Ckartuitius tanúsága szerint ugyanazon időben Miecziszláv lengyel fejedelem követei is tisztelegtek ő szentségénél, apostoli áldást és királyi koronát kérve urok számára.3)

Jóllehet Chartuitius állítása, midőn Miecziszlávot említi

?

hibás, minthogy Ditrnár püspök szerint Miecziszláv, vagy, mint mások nevezik, Miesko már 992-ben meghalt, utána pedig fia Boleszláv ült a trónra, mindazáltal a történeti tény igazságát elég világosan bizonyítja, s vele egyetértenek az egykorú lengyel tör- ténetirók, mint pl. Dingos, valamint a későbbi kor irói is. Két nagy államcsaládot alkotó nép fejedelmeinek követsége kö- nyörgött tehát a kereszténység fejének trónja előtt apostoli áldás- és királyi koronáért ; s daczára annak, hogy a lengyel

*) Török János, Magyarország prímása 14. 1.

2) Chart, iii vita S. Steph. Pray an. reg. Hung. I. k. (i. 1.