Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
A PAPÁK BEFOLYÁSA HAZÁNKRA. 207 fejedelem számára a korona már el volt készítve, azt mégis, midőn a dolog választásra került, a magyar fejedelmi követ nyerte el. A pápai elhatározás ily rögtöni változásának okát Chartuitins1 2) így adja elő: „Jól tudja az Úr, hogy kik övéi, s valamint a két apostoljelölt közül Mátyást választotta s általa töltötte he az apostoli hivatalt, úgy ama koronával is ugyanazt ékesítette fel, ki később a mennyeivel volt ékesítendő. Ama napot megelőző éjjel, midőn az elkészült koronát át kellett volna adni a lengyel követnek, az Úrnak angyala megjelent a pápa előtt és monda: a holnapi napon egy ismeretlen nemzet követei jönnek hozzád, hogy urok számára apostoli áldást és kir. koronát kérjenek. Az elkészített koronát tehát minden késedelem nélkül szolgáltasd át fejedelmöknek, mert tudd meg, hogy ő arra, és a királyi méltóságra érdemeinél fogva méltó.“ Az idézett iró tehát égi jelenésnek tulajdonítja azt a körülményt, hogy a koronát a magyar fejedelem nyerte el. A magyar és lengyel történetírók tanúbizonysága e tárgyban annyira összhangzó, hogy igazságáról kételkednünk nem lehet. Azonban a sértett nemzeti büszkeség, és a hidegen számító ész, mely a történetírás terén minden természetfölötti eseményt, legyen az bármily erős érvekkel körülsánczolva, mint illetéktelent tagad, e csodálatos égi jelenést a leghiggadtabb és legtekintélyesebb tanúk egybevágó vallomásai ellenére is a történelem lapjairól kitörölni törekedett. így, hogy elleneink figyelemre méltóbb ellenvetéseit csak röviden említsük, Dlugos a pápa eljárásának indító okát a lengyel nemzet állítólagos barbárságában keresi. Szerinte azért tagadta meg Sylvester a lengyel fejedelem kérelmét, mivel úgymond —a lengyelek hajlandóbbak voltak az öldöklésre és vadászatokra, mint az áhitat és kegyelet té- nyeinek gyakorlására.3) Hogy mennyi hitelt érdemel Dlu- gosnak e nemzetét gyalázó s a magyar és lengyel történetírókat egyaránt megdöbbentő állítása, nem kutatjuk, de hogy a tény valóságáról biztos tudomással bírt, eléggé bizo') Katonánál, Hist, Critic. J. k. 4. 1. 2) Dlugos, Lib. II. col. 121. Kat. i. in. I. 5. 1.
