Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

4. Az egynejüség és a felbonthatatlanság a zsidók házasságában

A ZSIDÓK HÁZASSÁGA. 215 39-ik foka alatt fekvő szigeten a férfiak száma úgy arány­lik a nőkéhez, mint 15:12. Mikép lehet teliét, hogy az ugyanazon fok alatt levő középázsiai tartományokban a vi­szony megfordítva áll ? Es hogy Montesquieu csakugyan csa­lódott, kitűnik abból, hogy ő csak a nagy városok lakosait tette megfigyelése tárgyává ; nagy városokban pedig rendsze­rint több a nőszemély, sőt a keleti romlottság és az ott divó többnejüség inkább a nagy városokban halmozta össze a nő­személyeket. Hogy a zsidó nép, ellentétben a föld egyéb népeivel, kik legalább a történelem színpadján való szereplésök első felvonásában tiszta erkölcsökkel s azért majd mindig egynejii házassággal lépnek fel, mindjárt az Úr által kijelölt szerep­lése kezdetén kétnejiiség, illetőleg többnejüség felé hajlik : oka nem kizárólag a szív keménysége és a megátalkodottság, azt egyebütt kell keresnünk. Hiszen mindenki tudja, hogy az első ősatyák : Ábra­hám, Izsák, Jákob, József mindannyian istenfélő, jámbor férfiak, de korántsem keménysziviiek voltak; már pedig, a mint lát­tuk, ezeknek is egyike-másika két, vagy több feleséggel bírt. Ha tehát a többnejiiséghez való ragaszkodás okát más­ban is keressük, azt azon körülményben találjuk, hogy e nép, mint különös részese az Úr kegyeinek, ismételten azon ígéretet kapja Urától, hogy igen hatalmas nemzetté válik és kebeléből az annyira várt Üdvözítő fog születni.1) Mózes a törvény felolvasása után ezen Ígéretek beteljesedését a tör­vény megtartásához köti, a törvényszegőket pedig ezen Ígé­retektől való megfosztással s azokkal ellenkező büntetések­kel rettegteti.2) Ezen ígéretekhez való szoros ragaszkodás azt eredményezte, hogy, jóllehet más népeknél is szégyen volt a magtalanság, vagy legalább nagy dicsőség nagyszámú mag­zattal dicsekedhetni3) : de szerencsétleneknek egyedül a zsidónők >) V. ö. Móz. I. 12. 3 ; 15. 5 és 6 ; 17. 6 ; 18. 18 ; 22. 17 és 18. 26. 24; 35. 11 ; Móz. IV. 24. 17; Móz. V. 18. 15—18. 3) V. ö. Móz. II. 23. 26; V. 17. 14 ; 28. 1 és 14. 3) P. o. a perzsák (V. ö. Döllinger i. m. I. 376 old. perzsa erkölcs, és szók.) görögök (u. o. I. 681. a nő állapota a görögöknél) ; és pedig azért,

Next

/
Thumbnails
Contents