Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
3. Sz. Jeromos levele Algasiashoz
SZ. JEROMOS LEVELE ALGASIASHOZ. 179 Hillel úgy tanítanak minket, hogy kétezer lábnyi utat1) meg szabad tennünk szombaton, és több effélében Isten parancsainak elébe teszik az emberek hagyományait. Nem mintha az egész szombaton ülni kellene és nem szabadna a helyről, melyet valaki elfoglalt, egy tapodtat sem mozdulni, hanem, hogy szellemét tartsuk meg a törvény oly parancsának, mely betüszerint testi gyarlóság miatt nem teljesíthető.“ Ezután következik : „Mi a bölcseségnek színét viseil ugyan magán.“ E helyütt az „ugyan“ kötőszó fölösleges, és elárulja úgy itt, valamint egyéb helyeken is, hogy az apostol csupán nyelvtani járatlanságból alkalmazta. Nem is következik a másik mondatban „mégis,“ vagy más kötőszó mely az előrebocsátott „ugyaninak szokott megfelelni. Úgy látszik tehát, hogy a zsidó hagyományok a tudatlan és alsóbbrendű nép előtt a jámborság és emberi bölcseség színezetével bírtak. A miért is tanítóik coooí azaz bölcseknek hivatnak. Es ha meghatározott napokon értelmezik e hagyományokat, tanítványaiknak azt szokták mondani : „oí io<poí ÍÍíuts pwmv2) azaz a bölcsek magyarázzák a hagyományokat. Baboátvevé Akibas, kiről azt tartják, hogy a megtért Aquila tanítója volt.“ E helyre nézve a másik két tanítóról Simeonról és Hűiéiről több adatot összegyűjtöttünk. E közben inkább maga Martianaeus téved, ki Hellest ír> melyet mi a kéziratok és régi okmányok nyomán, melyekre annak idején rátérünk, kijavítottunk. ‘) Érteni kell két ezer lépést héber felfogás szerint, mint ,Origenes is említi a repi ’Apytőv 4 k. a két ezer lábot — át^/tXíou; mj'/ei;, — melyet Ruffinus így fordít : két ezer könyöknyi út van megengedve szombaton ; miért is a törvénykönyvben, melynek czíme „Sebole Lecheth“ a 22 rész, szombatról való fejezetében két ezer középszerű lépéssel számított út van elrendelve. Tehát kisebb lépés, melyet némelyek egynek tartanak a lábbal : Jeromos pedig egyenesen lábnak nevez. Helyén látjuk még megjegyezni, hogy az útnak ezen meghatározása Józs. k. 3. 4-böl van véve, hol megparancsoltatik, hogy a szövetség sátora, és a nép között két ezer lábnyi távolság legyen ; a miért is a szombati útról szóló hagyományt sokan akként magyarázzák a rabbinusok nyomán, hogy csak szombaton- volt szabad a sátorhoz közeledni. 2) Nevezetes e zárszó, a mit héber nyelven így mondanak D”10311 IjH tanítják a bölcsek, s iimét származik a görög Seuve 12*
