Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
3. Sz. Jeromos levele Algasiashoz
SZ. JEROMOS LEVELE ALG ASIAS HOZ. 135 azt is, hogy az evangéliumból és az apostol leveleiből fölvetett kétségeid elárulják, hogy te az ó-szövetségi Szentírást vagy nem eléggé olvasod, vagy nem kellőleg érted, mint a mely annyi homályba és a jövendőknek előképeibe van burkolva, hogy bárki is értelmezésre szorul : s hogy e nélkül a keleti kapu, melyből az igazi világosság ered, melyen keresztül csak a főpap mehet be és jöhet ki, örökre zárva van, x) és csakis Krisztus előtt tárul fel, kinél Dávid kulcsa vagyon, ki a mit megnyit, azt senki be nem zárja, és a mit bezár, senki meg nem nyitja, * 2) hogy ö kinyitváu bemehess hajlékába és mondhassad: „Bevitt engem a király lakházába.“ 3) Eléggé csodálkoztam továbbá azon is, hogy a szomszédos tiszta forrást mellőzve, a távoli patak habjait kereséd fel, és Silóé halkan folyó vizei 4 5) helyett Silior vizéhez vágyódol, melyet e világ háborgó vétkei szennyeznek be. Ott van Alethius 6) áldozó pap, a szent életű férfiú, ki, mint mondani szokás, élő szóval, bölcs és ékes szavakkal el tudná oszlatni kétségeidet, hacsak talán külföldi áruk után nem sovárogsz, és ízlésed változatossága szerint a mi fűszereink tápláléka nem gyönyörködtet. Némelyeknek az édes, másoknak a keserű ízlik, némelyek gyomrát a savanyú hozza helyre, másoknak a sós étel tesz jót. Gyakran láttam, hogy a hányási inger és szédülés valami map« nevű gyógyszerrel orvosoltatik, és Hip- pokrates szerint ellenkezőt ellenkezőkkel kell gyógyítani. így a mi keserűségünket is Annak édes nektárjával gyógyítsd, és helyezd a keserűségbe a kereszt fáját, és az öregnek komorságát fiatal tűzzel győzd le, hogy vígan énekelhesd: „Mily édesek ínyemnek a te beszédeid! a méz felett számnak“. °) *) Ezek. 43. 1, 2 és 44. 1. 2) Jelen. k. 3. 7. 8) Ének. é. 1. 3. “) íz. 8. 5) Úgy látszik, hogy ez az az Alethius, kinek sz. Paulinus 35. levelét írta. Florentiusnak fitestvére és utódja a cádixi püspökségben, a n>i megtekinthető Gregorius Turonensis Hist. Franc. 2 k. 13. fejezetében. Gallia ugyanazon vidékéről való volt Algasias is. °) Zsolt. 118. 103.