Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
68 mindegy ám az úrra nézve, vájjon munkása a va- sárnapot szenteli-e meg, vagy hétfőn ünnepel. Mert a vasárnapi munka közönségesen rossz szokott lenni; a ki vasárnap dolgozik a helyett, hogy az Úr napját megszentelné, az hétfőn fog pihenni, még pedig, a mint a tapasztalás tanúsítja, a korcsmában, a minek követ- kezménye azután, hogy a munkás lassan-lassan a kő- vetkező napi dologra is alkalmatlanná válik. Az úr nem bízhatik munkásában ; a munkás pedig hozzá szokik ahhoz, hogy ily módon ő parancsoljon az úrnak. Az ily munkás azután nem takarékos, hanem kicsapongó lesz, rosszul dolgozik, s lelkiismerete épenséggel nem nyug- talanítja, ha lopja is az időt. Megfosztva ez által a csa- ládi élet örömeitől, a vallásos állásponttól, rossz mun- kássá és elégedetlenné válik, irigyli a gazdagok jólétét s hajlandó lesz minden csábításra. Ez tehát a vasárnapi munka nyeresége ? A tapasztalás azt bizonyítja, mint Dr. Warren mondja, hogy azok, a kik a vasárnapot nemes szórako- zásra szentelik s e napon minden földi gond és testi munkával felhagynak, hétköznapokon át legnagyobb kitartással győzik a munkát. Ezek hat napon át többet dolgoznak és jobban, mintha hét napon át megszakítás nélkül munkálkodnának. 1848-ban 2000 angol munkás ügyét tárgyalta a bíróság, kiknek több éven át vasár- és hétköznapokon dolgozniok kellett, a miért nem hét, hanem nyolcz napi bért kaptak; de az erkölcstelenség közöttök úgy elharapódzott és munkaerejűk végre any- nyira kimerült, hogy munkálkodásukon több volt az átok, mint az áldás. A bíróság a munkaidőt hat napra szőri- tóttá s rövid időre bebizonyult, hogy ez idő alatt többet s jobban dolgoznak, mint azelőtt, a mikor az egész héten át még vasárnap is munkálkodtak, 1j Az angol alsóház 1832-ben egy külön e czélra kiküldött bizottság *) Niemeyer id. mű. 8, 9. 1.
