Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

által szoros vizsgálatot rendelt el, mely szintén azt ered ményezte, hogy a hét-napos munka nem udja meS a belőle várt hasznot, s épen nem gyümölcsöz többet, mint a hat-napon át tartott munka. ') A vasárnapi munka tehát tényleg nem nyereség, sem a munka adójára, sem a munkásra nézve.

II Még sokkal rosszabb színben tűnik fel e kő- rülmény magával a munkással szemben. Szeretik elhi- tetni vele, hogy a vasárnapi munka által többet sze- rezhet. Midőn nálunk 1 2 3) az ünnepek eltörlését czélzó kívánság bizonyos részekről köztudomásra jutott, az Augsb Alig. Zeitung pontosan kiszámította, hogy a kath. ünnepek által Bajorországban évenként 300 mii- liónyi összeg vész el. A bambergi ״Pás t o r a lb 1 a 11 (1867. 33. sz) erre a következő megjegyzést tette. Egy bajor gyárban kiszámították, hogy a munkások bízó- nyos osztálya 365 napra személyenként 210 forintot igényel, hogy megélhessen; ezeket 315 dolog nap alatt szerzik ; ha nyolcz ünnepet eltörölnek, 323 dolog napot kapnak. Minthogy azonban a munkás 210 forintnál töb- bet nem ״igényel“, illetőleg ennél többet kapnia nem szabad, a bért 39 krra szállítják le. A gyáros zsebre rakja a nyolcz napos munka gyümölcsét, a munkás pe- dig meg van fosztva ünnepeitől, hogy az ipar rabszol- gaságának igáját annál inkább érezze. 8) Gaume is így nyilatkozik: ״azt mondták a munkásnak, hogy egy évben az 50—60 dolognap jelentékeny hasznot hoz szá- módra De e számítás mögött még volt valami, a mit a munkás nem vett észre. A bért ugyanis leszállították. 4) Azonban a munkaszükség oly idejében, mint a minő most uralkodik, a munkások még inkább ki vannak téve a gyárosok önkényének. Az előny vagy egészen,

1) Werner id. mű. 176. 1.

2) Bajorországban.

3) Der Feiertagssturm. Passau. 1867. 25. 1.

4) Gaume id. mű, 85. 1.

— 69 —