Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

66

meg a jólétet és a pénzt, ehhez még az Isten áldása is szükséges. Azt a munkát azonban, melyet Isten pa- rancsa ellenére az Úr napján szoktak végezni, az Isten bizonyára meg nem áldhatja; mert ez nem egyéb, mint jóságának megsértése és hatalmának megvetése 1). A miben az ember vétkezik, abban bűnhődik is. (Bölcs, ii. 17.) Nem küldhet e az Isten a kereskedőre, a gyá- rosra bukást, a földbirtokosra, ha a vasárnapot meg- szentsegteleníti, jégesőt, tüzet ? úgy hogy néhány óra alatt kamatostul elveszíti mindazt, a mit Isten igazságos intéz- kedése ellenére a tiltott munka által szerzett. Nem küldhet-e az Isten a munkásra, nejére vagy gyerme- keire betegséget, vagy más szerencsétlenséget, a mi azután nemcsak a tiltott munka utján szerzett nyere- séget, hanem összes kis vagyonát is fölemésztheti?

De tekintsük e kérdésnek csupán gyakorlati ol- dalát. Gaume egy jelentésből, melyet egy nagyobb gyárváros hatósági személyeinek egyike a franczia kormányhoz intézett, a következőket emeli ki: a soha meg nem szűnő munkából származik a határtalan ver- sengés, mely a czikkek előállításánál csalást idéz elő; továbbá a csalárd közbenjárás, az iparosok romlása, a nagyobb intézetek kizárólagos forgalma, az úr és a szolga közötti erkölcsi összeköttetés hiánya s végre a teljes felbomlás 2).

I. A vasárnap megszentségtelenítése a vevők szá- mát és a czikkek felhasználóit épen nem szaporítja, a mi által a termesztés és a fogyasztás közötti szűk- séges egyensúly előbb-utóbb megbomlik. A feldolgo zott czikkek aránytalanul nőnek ; az eltartási költségek szaporodnak, hosszas eltartásuk napról-napra csökkenti, sokszor egészen megsemmisíti értéköket, a tőkék pedig hevernek.3) Ha a kereskedelmi téren válság áll be,

1) Gautne id. mű. 69. 1.

2) Úgy• 79• 1•

") Werner id. mű. 180. 1.