Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

65

5• A vasárnap megszentelése gyarapítja a jólétet.

A vasárnap megszentelése ellen gyakran hangoz- tátják azt a vádat, mintha veszélyeztetné a nem- zetgazdaság érdekeit, s nagy hasznot remélnek mind a munkásra, mind a munkaadóra, ha egy évben 52 dolgozó napot nyernek.

De ha ez állítás igazságát el is fogadnék, a nemzet- gazdaságra háramló kár még mindig kisebb rossz lenne ama szomorú következményeknél, melyek a vasárnapi nyugalom eltörléséből származnak; a vallás-erkölcs művelésének elhanyagolása s az ebből származó elva- dulás, elbutulás és elégedetlenség nagyon veszélyes férgek s folyton rágják a társadalmi élet gyökerét, míg a nemzetgazdaságra háramló kárnak jelentősége csak annyi, mint egy fenmaradó élet alantabb fokú virágzása 1). S a népek valóban nem azért indulnak vésztőknek, mert nincs pénzök és gazdagságuk, hanem mert nincs vallásos hitök, nincs erkölcsi jellemök2). ״A leggazdagabb nép is elszegényedik, ha erkölcsileg tönkre jutott“3). Már pedig erkölcsileg tönkre kell a népnek jutnia, ha a vasárnapot többé meg nem szenteli.

Téves amaz állítás, mintha a vasárnapi nyugalom megkárosítaná az anyagi jólétet, sőt ellenkezőleg e károsítás épen a vasárnapi nyugalom megszüntetésének lenne szükséges következménye. A vasárnap meg szentelése a jólét egyik legerősebb véd- fala; s nem hogy árt, hanem úgy a munkásnak, mint a munka adónak, sőt az egész társadalomnak jólétét csak előmozdítja.

Itt eltekintünk attól, hogy a vasárnapi munka nélkülözi az Isten áldását. A puszta dolog nem szerzi

') Werner id. mű. 179. 1. stb.

2) Die Feiertagsfrage für die Katholiken des Cantons St. Gal- len 13. 1.

8) Roscher, System der Volkswirtschaft. Bd. I. 32. 1.

5